Növelné a középiskolai és egyetemi helyek számát az LMP

Az LMP egy igazságos és nyitott iskolarendszert szeretne, amelyben minden fiatalnak megvan az esélye a társadalmi felemelkedésre - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az Országgyűlés oktatási bizottságának LMP-s alelnöke.

  • Eduline

Osztolykán Ágnes szerint a jelenlegi oktatásirányítás nem arra fókuszál, hogy az oktatás egy hosszú távú befektetés, így a rendszer sem működik jól. Leszögezte, hogy a jelenlegi szűkítési törekvésekkel ellentétben a középiskolai és az egyetemi helyek számát is növelni kellene.

 

A politikus kijelentette azt is, hogy a tanév kezdetén a szülők, az iskolák és a fenntartók egyaránt bizonytalanságot éreznek, például azért, mert még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy mit is jelent az általános iskolák "államosítása". A hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók intézmények finanszírozása csak az év végéig biztosított, nem lehet tudni, hogy a tanév közben milyen átszervezésekre lesz szükség, illetve hogy bezárják-e ezeket az intézményeket – tette hozzá.

 

Osztolykán Ágnes a gazdasági megszorítások hatásának nevezte, hogy számos középiskolában megszüntették az internetszolgáltatást. Megemlítette egy miskolci középiskola példáját is, ahol a közműtartozások miatt már most el kellett kezdeni spórolni a téli fűtésszámlára. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a borsodi megyeszékhelyen 880 millió forintot vontak ki az oktatási rendszerből.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.