Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
1. Többet kell fizetni a művészeti képzésért
Emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.
2. Havonta kapják meg a túlórapénzt a tanárok
Eltörölték a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást, a 2006-ban bevezetett, a pedagógusok heti kötelező óraszámát két hónapos speciális munkaidőkeretben történő elszámolását előíró rendelkezések kiiktatásával lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei.
A kéthavi elszámolás helyett havonta kapják túlóradíjukat a tanárok
Horváth Szabolcs
A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jei hatályon kívül helyezésével visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják. Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani.
3. Kötelező megtartani a nemzeti összetartozás napját
Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békeszerződés évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy "erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését".
4. Bajba kerül, aki több mint húsz igazolatlan órát szerez
A tanulók mulasztásával kapcsolatosan módosították, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét: a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás maximumát is.
Mikor jár igazolatlan óra a diákoknak? A legfontosabb tudnivalókat itt találod.
5. Változik az Oktatási Hivatal feladatköre
Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsőfokú hatósági jogkörök (például kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése).
Érettségi - több feladatot átvettek a kormányhivatalok az Oktatási Hivataltól
Túry Gergely
Ide tartoznak még hatósági ellenőrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos, érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végző független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák- és pedagóguskedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.
6. Több állami támogatást kapnak az egyházi iskolák
A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg. A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat ugyanilyen összegű, 230 ezer forintos kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl.
A humánszolgáltatók normatívaigénylési feltétele kiegészült azzal, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a közoktatási törvény szerint a fogyatékosság típusát is.
7. A háromévesnél kisebb gyerekek után is kapnak állami támogatást az óvodák
A közoktatási törvény 2009-es módosítása lehetővé teszi, hogy az óvoda 2010. szeptember 1-jétől felvegye azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette, és maradt szabad helye.
A háromévesnél kisebb gyerekek után is jár a támogatás
Az intézményfenntartók számára ez eddig csupán lehetőség volt, központi költségvetési hozzájárulás nélkül, a forrásról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 2011. szeptember 1-jétől már ezek után a gyermekek után (vagyis akik 2009. január 1. és 2009. június 30. között születettek) is igényelhető a közoktatási alaphozzájárulás.
MTI
