Az LMP ellenzi a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe" - írta közleményében Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág.
A két képviselő arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzet szerint a Fidesz radikálisan átszervezné a szakképzés rendszerét, egyúttal 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumi tanulók létszámát. A szakiskolai rendszer átalakításáról bővebben itt olvashatsz.
Rögzítik, hogy a térségi integrált szakképző intézmények (TISZK) megerősítését az LMP nem kifogásolja, annál hevesebben ellenzi viszont a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését" az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe. Ez az elképzelés csupán "a Fidesz munkaerőpiacról alkotott téveszméit és a megszorítások rövidlátó politikáját szolgálja" - értékeli az LMP, amely szerint ha az ötlet megvalósul, az Orbán-kormány a munkanélküliek országát teremti meg. Hozzáteszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a hírek szerint megszüntetné a jelenleg működő több mint 700 szakképző iskola önállóságát, mert ezeket a jövőben 55 térségi integrált szakképző intézménybe olvasztanák be.
Kitérnek arra is, hogy az új rendszer bevezetésétől jelentős megtakarítást vár a minisztérium, ami a párhuzamos képzések felszámolása, de főleg az osztálylétszámok növelése, pedagógusok ezreinek elbocsátása és a képzés három évre való lecsökkentése révén valósulna meg. Megjegyzik, hogy ezzel egy időben a képzés egy részét cégeknek szerveznék ki, ingyen munkaerőt biztosítva nekik.
A két politikus "minden eddiginél rémisztőbbnek" nevezi a nemzetgazdasági tárca napvilágot látott terveit, amelyek szerint a nyolcadikosok kompetenciamérésén elért eredmények alapján a gyerekeket szintekbe sorolnák és meghatároznák, melyik szinthez milyen iskolatípus tartozik; a középiskolai felvételt ehhez a vizsgaeredményhez kötnék, 40 százalékkal csökkentve a gimnazisták számát. A képviselők szerint ez tévút, hiszen a korai szelekció és a szűk elitképzés visszaállítása igazságtalan és elzárja a tehetségek felemelkedésének útját. Miközben az alacsony végzettségűek alig-alig kapnak állást, mivel az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult a gazdaság szerkezete - jegyzik meg.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
