Nem tetszik az LMP-nek a szakképzés átalakítása

Az LMP ellenzi a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe" - írta közleményében Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág.

  • Eduline

A két képviselő arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzet szerint a Fidesz radikálisan átszervezné a szakképzés rendszerét, egyúttal 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumi tanulók létszámát. A szakiskolai rendszer átalakításáról bővebben itt olvashatsz. 

Rögzítik, hogy a térségi integrált szakképző intézmények (TISZK) megerősítését az LMP nem kifogásolja, annál hevesebben ellenzi viszont a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését" az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe. Ez az elképzelés csupán "a Fidesz munkaerőpiacról alkotott téveszméit és a megszorítások rövidlátó politikáját szolgálja" - értékeli az LMP, amely szerint ha az ötlet megvalósul, az Orbán-kormány a munkanélküliek országát teremti meg.

Hozzáteszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a hírek szerint megszüntetné a jelenleg működő több mint 700 szakképző iskola önállóságát, mert ezeket a jövőben 55 térségi integrált szakképző intézménybe olvasztanák be.

Végel Dániel

Kitérnek arra is, hogy az új rendszer bevezetésétől jelentős megtakarítást vár a minisztérium, ami a párhuzamos képzések felszámolása, de főleg az osztálylétszámok növelése, pedagógusok ezreinek elbocsátása és a képzés három évre való lecsökkentése révén valósulna meg. Megjegyzik, hogy ezzel egy időben a képzés egy részét cégeknek szerveznék ki, ingyen munkaerőt biztosítva nekik.

A két politikus "minden eddiginél rémisztőbbnek" nevezi a nemzetgazdasági tárca napvilágot látott terveit, amelyek szerint a nyolcadikosok kompetenciamérésén elért eredmények alapján a gyerekeket szintekbe sorolnák és meghatároznák, melyik szinthez milyen iskolatípus tartozik; a középiskolai felvételt ehhez a vizsgaeredményhez kötnék, 40 százalékkal csökkentve a gimnazisták számát.

A képviselők szerint ez tévút, hiszen a korai szelekció és a szűk elitképzés visszaállítása igazságtalan és elzárja a tehetségek felemelkedésének útját. Miközben az alacsony végzettségűek alig-alig kapnak állást, mivel az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult a gazdaság szerkezete - jegyzik meg.

MTI 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.