Az LMP ellenzi a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe" - írta közleményében Osztolykán Ágnes és Kaufer Virág.
A két képviselő arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzet szerint a Fidesz radikálisan átszervezné a szakképzés rendszerét, egyúttal 40 százalékkal csökkentené a gimnáziumi tanulók létszámát. A szakiskolai rendszer átalakításáról bővebben itt olvashatsz.
Rögzítik, hogy a térségi integrált szakképző intézmények (TISZK) megerősítését az LMP nem kifogásolja, annál hevesebben ellenzi viszont a szakiskolai osztálylétszámok növelését és a tanulók "erőszakos átterelését" az érettségit és továbbtanulást lehetővé tevő középiskolákból a szakképzésbe. Ez az elképzelés csupán "a Fidesz munkaerőpiacról alkotott téveszméit és a megszorítások rövidlátó politikáját szolgálja" - értékeli az LMP, amely szerint ha az ötlet megvalósul, az Orbán-kormány a munkanélküliek országát teremti meg.
Hozzáteszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a hírek szerint megszüntetné a jelenleg működő több mint 700 szakképző iskola önállóságát, mert ezeket a jövőben 55 térségi integrált szakképző intézménybe olvasztanák be.
Kitérnek arra is, hogy az új rendszer bevezetésétől jelentős megtakarítást vár a minisztérium, ami a párhuzamos képzések felszámolása, de főleg az osztálylétszámok növelése, pedagógusok ezreinek elbocsátása és a képzés három évre való lecsökkentése révén valósulna meg. Megjegyzik, hogy ezzel egy időben a képzés egy részét cégeknek szerveznék ki, ingyen munkaerőt biztosítva nekik.
A két politikus "minden eddiginél rémisztőbbnek" nevezi a nemzetgazdasági tárca napvilágot látott terveit, amelyek szerint a nyolcadikosok kompetenciamérésén elért eredmények alapján a gyerekeket szintekbe sorolnák és meghatároznák, melyik szinthez milyen iskolatípus tartozik; a középiskolai felvételt ehhez a vizsgaeredményhez kötnék, 40 százalékkal csökkentve a gimnazisták számát.
A képviselők szerint ez tévút, hiszen a korai szelekció és a szűk elitképzés visszaállítása igazságtalan és elzárja a tehetségek felemelkedésének útját. Miközben az alacsony végzettségűek alig-alig kapnak állást, mivel az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult a gazdaság szerkezete - jegyzik meg.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
