Megfelelnek a szlovák állami kerettanterv követelményeinek a magyar gimnáziumok számára készült történelemtankönyvek, ezért ismét felkerülhetnek a tankönyvrendelési listára - közölte a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál.
"Egyelőre csak szóban kaptuk meg a jó hírt, a hivatalos értesítésre még várnunk kell" - mondta Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője kedden a hírportálnak.
Ján Mikolaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt oktatási minisztere 2009-ben töröltette a hivatalos tankönyvlistáról a szlovákiai magyar történészek tollából származó tankönyveket."Több hónapos tárgyalás után sikerült elérnünk, hogy a minisztérium felülvizsgálja a tárca korábbi vezetésének döntését, és ismét taníthassanak a Kovács László, Simon Attila és Simon Beáta által elkészített, úttörő jellegű tankönyvekből, amelyek tartalmazzák mind a szlovák, mind a magyar történelem fontos mozzanatait" – mutatott rá a főosztályvezető.
A kormányhivatal közlése szerint az illetékesek kedden ismét tárgyalóasztalhoz ültek az oktatási tárca és az Állami Pedagógiai Intézet munkatársaival, hogy a földrajzi nevek tankönyvbeli használatának gyakorlatáról egyeztessenek.
"Azt szerettük volna, hogy a szaktárca adjon ki részletes utasítást a tankönyvkiadók számára, hogy miként kell értelmezni a törvény szűkszavúan rendelkező előírásait. Kiderült azonban, hogy az oktatásügyi törvény nem teszi lehetővé az ilyen, kötelező érvényű módszertani útmutató kiadását" – jelentette ki Juhász, aki szerint ezt a kérdést a tanügyi törvény készülő módosításának kidolgozásakor rendezik. A minisztérium illetékesei és a kormányhivatal kisebbségi főosztályának munkatársai a megbeszélés során egyetértettek abban, hogy a hatályos jogszabály értelmében elegendő a tankönyvbeli első előforduláskor zárójelben feltüntetni az adott földrajzi név szlovák változatát, ahogy az a 2002 és 2006 között jóváhagyott tankönyvek esetében bevált gyakorlat volt. "A gyakorlat sajnos mostanáig az volt, hogy a Ján Mikolaj minisztersége idején jóváhagyott tankönyvekben az összes földrajzi név után fel kellett tüntetni a szlovák megfelelőt. Erre azonban jelenleg a törvény sem kötelezi a kiadókat" – jegyezte meg a főosztályvezető.MTI
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
