A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elvárja, hogy a kormány képviselői hagyjanak fel az egyeztetések nélküli kezdeményezésekkel a közoktatást érintően, s térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
Mendrey László, a PDSZ elnöke közleményében azt írta, hogy bár az érdekvédelmi szervezetek nyitottan, az együttműködés szándékával nyújtottak kezet a 2010-ben megalakult kormányzat felé, sokszorosan csalódtak, "a nemzeti együttműködés rendszere kimerült a kérdőíves felmérésekben, melyekről mindig győzelmi jelentéseket kaptunk, de a tényekről semmit sem hallottunk".
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (Nefmi) illetékesei ugyan folyamatos egyeztetésekről nyilatkoznak, de a valóságban szinte semmi nem történt - olvasható a szakszervezeti vezető közleményében, amely szerint az államtitkár kommunikációs offenzívája valójában nem szolgál mást, mint a fájdalmas tény eltakarását, hogy ismét elvesztettek egy évet. A PDSZ szerint semmi nem valósult meg azokból az ígéretekből, melyek a pedagógusok nagy részét hamis illúzióba ringatták, sőt a kommunikációs "brainstorming" eredményeként egy minden eddiginél súlyosabb megszorításcsomag rémképe sejlik fel.
"Bár az "ötletgazda" a pedagógusok nagy tömegeinek támogatását vizionálja, ki kell, hogy ábrándítsuk. A pedagógusok számára elfogadhatatlan az óraszámok bármilyen formában történő emelése, visszautasítják szabadságuk megrövidítésének szándékát, megalázónak tartják, hogy fizetésük alkalmatlan az értelmiségi létforma bármilyen szintű megélésére, s méltatlannak gondolják, hogy a Nefmi közoktatási államtitkárságának vezetése képtelen a közoktatás valódi érdekeit képviselni" - áll a kommünikében.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
