Nem lehetetlenülnek el azok az egyházi iskolák, amelyek fenntartói a jövőben nem minősülnek egyházaknak, mert az állami feladatot is ellátó közösségek az év végéig megállapodást köthetnek az állammal, az általuk folytatott tevékenység finanszírozására - mondta csütörtökön Ékes Ilona. A képviselő az LMP-s Osztolykán Ágnes szerdai szavaira reagált.
Osztolykán Ágnes szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy az új egyházügyi törvény nyomán elveszítette egyházi státuszát a 13 közoktatási intézményt fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség, illetve a Sajókazán iskolát működtető Dzsaj Bhím közösség is. A politikus szerint ez azt jelenti, hogy intézményeik finanszírozása bizonytalanná válik. A kisegyházak iskoláinak sorsáról bővebben itt olvashatsz.
Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság fideszes tagja, Ékes Ilona viszont azt mondta, az ilyen közösségek, köztük az Osztolykán Ágnes által említett kettő is, azért köthetnek szerződést az állammal, mert utóbbi elismeri a hasznos tevékenységeket. Azt viszont hozzátette, hogy a szerződések megkötését minden esetben egyénileg fogják mérlegelni, mert vannak olyan, egyházként bejegyzett közösségek, amelyek "közel sem hitéleti tevékenységet folytattak". Közölte, hogy a megállapodási igényeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon (KIM) belül az egyházügyi államtitkárságra lehet benyújtani.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
