Megint nekiment Pokorninak Hoffmann Rózsa: nem jó ötlet a kilencosztályos iskola?

Az oktatásért felelős államtitkár nem ért egyet Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikus kilenc évfolyamos általános iskolára vonatkozó ötletével.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa (KDNP) a Magyar Hírlapnak úgy fogalmazott, nem ért egyet a németországi rendszert követő javaslattal. Mint mondta, indokoltnak tartaná, hogy az ötletgazda a várható következményeket, szakmai és társadalmi hatásokat is kifejtse, amikor egy merőben más berendezkedésű, társadalomszerkezetű ország modelljét állítja be követendő példaként.

Hoffmann Rózsa szerint el kellene mondani, mennyibe kerülne az iskola egy évvel történő meghosszabbítása, hány ezerrel több pedagógusra lenne szükség, és hogy milyen demográfiai, társadalmi hatásokkal járna, ha a fiatalok csak 19-20 éves korukban fejeznék be az iskolát. A kilencosztályos iskoláról szóló összefoglaló cikkünket itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.