Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán arra szólította a szekszárdi Garay János Gimnázium tanulóit, folyamatosan fejlesszék képességeiket és ne elégedjenek meg eddig elért eredményeikkel.
Az államfő az iskola színháztermében tartott rendhagyó osztályfőnöki órát, amelyen elmondása alapján tükröt kívánt tartani a diákok számára, tanulmányaik során valóban mindent elkövetnek-e a lehetőségeikhez képest.
Schmitt Pál szerint a "Gyorsabban, magasabbra, erősebben!" olimpiai jelmondat nemcsak a sportpályára érvényes, hanem az élet más területein is jelzi a tudás és a képességek folyamatos fejlesztésének szükségességét. A diákoknak azt üzente, jövőjük tervezésénél először mindig arra kell gondolniuk, mit tesznek meg boldogulásukért, vagyis szerinte soha sem szabad azt hinniük, hogy a "jó Isten örökké a tenyerükön hordozza" majd őket. Az államfő arra kérte a tanulókat a magunknál többre törekvés irányítsa életüket, hiszen szavai szerint mindent lehet jobban csinálni. "Még a jeles osztályzatnál is van feljebb" - fűzte hozzá. Az államfő a természet és a környezet védelmének fontosságát is hangsúlyozta, valamint a hazaszeretetre is emlékeztette a diákokat, arra kérve őket, legyenek büszkék arra, hogy magyarok, és tartsák tiszteletben a tőlük különböző értékeket vallókat. A köztársasági elnök beszédében ugyanakkor az oktatási rendszer hibájának nevezte, hogy az szinte csak a "tudás fejekbe öntésével" van elfoglalva, így kevés idő jut a diákok lelkével történő törődésre, vagy például a fegyelem, az önbizalom és a fizikai állóképesség fejlesztésére. Schmitt Pál rendhagyó osztályfőnöki órája végén zongorához ült, és Bródy János Ha én rózsa volnék című dalát adta elő a diákoknak.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
