Húszezer ember állása kerülhet veszélybe az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) szerint, ha - a Nemzetgazdasági Minisztérium terveinek megfelelően - a kormány megszünteti az alapítványi oktatási intézmények finanszírozását.
„Az alapítványi szféra messze a legolcsóbb oktatási terület az állam számára: az alapítványi iskolák átlagban és összesen feleannyi költségvetési támogatást kapnak, mint az egyházi vagy önkormányzati intézmények. Az itt dolgozó 16 ezer pedagógus és 2-3 ezer gazdasági, technikai dolgozó befizetett adója megközelíti az intézményi állami támogatás egészének mértékét” – írják Orbán Viktornak címzett nyílt levelükben.
Az AME szerint az intézményeikbe járó több mint 300 ezer gyerek – a legszegényebbtől a sajátos nevelési igényűn át a szakképzésen, művészeti alapképzésen keresztül az elitképzésig – elhelyezésére, szükségleteinek kielégítésére sem az állam, sem az önkormányzatok, sem az egyház intézményei nem rendelkeznek megfelelő szakmai programokkal, kapacitással. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az alapítványi szféra kétharmada szülői támogatás nélkül, lényegesen olcsóbban látja el feladatát. Azok az intézmények pedig, melyek költségtérítést kérnek, nem visznek, hanem hoznak pénzt a közoktatásba. Az új közoktatási törvény tervezetének legújabb változatáról bővebben itt olvashatsz.
„Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy 20 ezer embert a kormány az utcára akarna tenni. Vajon mit tervez az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közel 20 ezer, utcára került – zömmel diplomás – munkavállalóval?” – olvasható a levélben.
A szervezet szerint az NGM álláspontjának szűklátókörűségét és elfogadhatatlanságát jelzi, hogy nemcsak az alapítványi szférával, hanem a gyakorlóiskolai hálózattal, a kisegyházak által fenntartott intézményekkel sem számol, ami további több ezer munkavállalót és több tízezer tanulót érint közvetlenül.
Az AME arra kéri a kormányfőt, hogy a közoktatási koncepció első változatához képest kialakult jelentős változások miatt ismét egyeztessenek a szakmai szervezetekkel, és a kormány ne fogadja el az NGM javaslatait.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
