Új tantárgyakat vezetnek be az iskolákban: pénzügy, kresz és életmód

Nem az az egyetlen új tantárgy, amelyet a következő években bevezetne az oktatási államtitkárság. Hoffmann Rózsa március végén, a kalocsai katolikus egyházmegye rendezvényén úgy nyilatkozott, továbbra is tervezik az etikaoktatás kötelezővé tételét, a tantárgy várhatóan a nyolcadik és a tizenegyedik évfolyamon jelenik majd meg, de szerepet kap az alsó tagozatos új „beszélgetés” órákon is, illetve közvetve más tantárgyak anyagában is.

Az oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, az önkormányzati iskolákban is bevezetendő kötelező hitoktatás nincs napirenden, „ugyanakkor az új oktatási jogszabályok megalkotása során fontos szempont, hogy a hittanórákra a tanítási időkeretben kerüljön sor” – mondta.

Etika, erkölcstan, hittan

Hoffmann Rózsa már februárban, az evangélikus egyház oktatási szakértőivel folytatott tárgyalás után is említést tett új tantárgyakról. Akkor azt mondta, a jövőben erkölcstant kell majd tanulniuk azoknak a diákoknak, akik nem járnak hittanra. Konkrétumok – hány éves kortól és milyen óraszámban tanítanak majd erkölcstant a pedagógusok – egyelőre nincsenek.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, volt közoktatási államtitkár szerint a szakma nem támogatja az erkölcs tantárgyasítását és kiemelését az ember és társadalom műveltségterületből. „A pedagógusok azt mondják, hogy nem lehet az erkölcsöt leválasztani a tárgyi oktatásról. Nincs olyan, hogy rasszizmus elleni tanagyag, ellenben a történelemóra lehetőséget ad egy ilyen etikai kérdés megvitatására. A gyerekek nem értik az erkölcsi mondandót, ha nem kötődik konkrét témához” – mondta az eduline-nak.

A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója egyetért a szakértővel. „Fontos, hogy a tantárgy ne szakadjon el az élettől, mert ha túl filozofikus, a gyerekek nem profitálnak belőle” – válaszolta Lukovits Milán arra a kérdésre, hogy el tudná-e képzelni az erkölcs külön oktatását. Az erkölcsoktatás bevezetéséről bővebben itt olvashatsz.

eduline