A Skype internetes videotelefon segítségével tart hetente egyszer matematikaórát Szantos Kumar indiai mérnök egy eldugott, a lakóhelyétől, Újdelhi elővárosától közel ezer kilométernyire fekvő falu diákjainak.
Bár az áramszolgáltatás folyton megszakad, időnként rossz minőségű az internetes összeköttetés, a hangszórók sem mindig működnek, Szantos szerint a kelet-indiai Bihár állambeli falucska, Csamanpura iskolásai számítanak rá. Az ingyenes telefonösszeköttetést és videokonferenciát magában foglaló szolgáltatással a tanulók kivetítőn követhetik az órákat.
"A gyerekeket kezdetben teljesen elbűvölte a technika, mára már megszokták" - idézte fel a 34 éves mérnök, aki maga is a falu szülötte. Mint mondta, vidéken nehéz iskolába járni, serdülőként neki is 12 kilométert kellett biciklizni ahhoz, hogy eljusson a szomszédos város középiskolájába.
Egyik otthoni látogatásakor döntötte el unokatestvére, Csandrakant Szing, aki szintén mérnök, hogy iskolát alapít 6-12 évesek részére. Nemzetközi szintű oktatást akart biztosítani azon az isten háta mögötti településen élő gyerekeknek, ahol akkor villany sem volt. A mérnök, aki annak idején petróleumlámpa fénye mellett tanult, barátaival együtt állta a Csaitanja Gurukul nevű magániskola költségeit. Áramfejlesztőket hozatott, kiképzett 16 helyi tanítót, majd a Skype segítségével szakembereket - köztük az unokatestvérét - kapcsolt be a munkába az ország minden részéből.
Az iskola tavaly nyílt meg 500 tanulóval. Ötvenen ingyen tanulhatnak, a többiek a szüleik pénztárcájától függő tandíjat fizetnek. A Skype-órák kötelezőek, hétvégén és esténként a hagyományos tanórák után tartják. Jelenleg hat tanár vesz részt a Skype-programban.
"Szeretem ezeket az órákat, jobban megértem a dolgokat. Én is mérnök szeretnék lenni, mint a tanárom" - vallotta be az internetes telefonon a 12 éves Pragia Parasar.
MTI
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
