Meghökkentő adat: tízből nyolc diák minden héten lerészegedik

Meglepő eredményre jutottak a stockholmi Karolinska Institute kutatói: adataik szerint a 15-16 éves diáklányok jóval gyakrabban néznek a pohár fenekére, mint a tinédzser fiúk.

  • Eduline
A kutatók összesen huszonhárom ország 38 ezer diákját kérdezték alkoholfogyasztási szokásaikról, ám mindössze két országot találtak, ahol a lányok gyakrabban nyúlnak alkoholos italokhoz, mint a fiúk – Nagy-Britanniát és Norvégiát. A stockholmi Karolinska Institute munkatársai szerint a furcsa eredménynek valószínűleg kulturális oka van, írja a Daily Mail.

A 15-16 éves diákok nyolcvan százaléka egyébként rendszeresen fogyaszt alkoholt – nem csak ebben a két országban, hanem egész Európában. Pedig a lerészegedő diáklányokat nagyobb valószínűséggel kezdik el zaklatni a szórakozóhelyeken, ráadásul az iskolában is rosszabbul teljesítenek.

Gyakran néznek a pohár fenekére a diákok

Az összefüggés mindkét irányban "működik": liverpooli kutatók szerint ugyanis a lógós diákok gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint azok a tanulók, akik soha nem hiányoznak igazolatlanul az órákról. A szakemberek szerint a probléma hátterében az áll, hogy a hátrányos helyzetű, rossz körülmények között élő diákok általában nem tudják megbeszélni gondjaikat a szüleikkel, ezért gyakrabban fogyasztanak szeszes italokat. A furcsa összefüggésről bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.