Tanársztrájk: nem mentek bele az alkuba a szerb pedagógusok

Nem fogadták el a sztrájkoló szerb tanárok a kormány ajánlatát: az oktatási miniszter kevesebb mint tízmilliárd dinárt szánna a pedagógusok bérének emelésére, a szakszervezetek szerint azonban legalább húszmilliárdos ráfordításra lenne szükség. Szerbia iskoláinak kétharmadában továbbra sincs tanítás – írja a dunatv.hu.

  • Eduline
Zarko Obradivic, a szerb oktatási miniszter
srbijanet.rs

Több száz iskolában egyáltalán nincs tanítás, máshol rövidített órákat tartanak a pedagógusok, a diákok pedig megosztottak, nekik ugyanis később be kell majd pótolniuk az elmaradt tanítási órákat. A szerbiai tanársztrájkról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A sztrájkot az váltotta ki, hogy a kormányzat elutasította a tanárok béremelési követelését. A szakszervezetek felszólították a diákokat, hogy ne menjenek iskolába. Eközben Zarko Obradivic szerb oktatási miniszter, aki törvénytelennek nyilvánította a sztrájkot, azt követelte, hogy a diákok haladéktalanul jelenjenek meg az oktatási intézményekben. Hangsúlyozta továbbá, hogy "komoly következményekkel" kell számolniuk azoknak, akik részt vesznek a munkabeszüntetésben.

Szerbiában két éve fagyasztották be a pedagógusbéreket. A szakszervezetek december utolsó napjaiban kezdeményeztek tárgyalást az oktatási miniszterrel, az egyeztetésre azonban csak a napokban került sor – igaz, megegyezni most sem tudtak.

Az oktatási tárca szerint nincs elég pénz a béremelésre, a tanárok viszont azt ígérik, hogy a fizetések korrigálásáig nem lesz tanítás az iskolákban. Szerbiában egy általános iskolai tanár átlagosan százezer forintot visz haza havonta.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.