Csak közepes tanulók akarnak tanárok lenni?

Kiemelte, az életpályamodell tartalmazza azt is, milyen előrelépési lehetőségei vannak a pedagógusoknak, s ezt nem csupán egy bértáblával érzékelteti, hanem azt is közli, hogy az előrelépési fokozatokhoz milyen kritériumokat kell teljesíteni.

 

Gloviczki Zoltán reményét fejezte ki, hogy az új közoktatási törvény - amelyet kerettörvénynek szánnak - felhasználóbarát, áttekinthető, a munkát a hétköznapokban segítő szöveg lesz. A törvénykoncepciót kormányhatározat fogadja majd el, a társadalmi egyeztetések után, ezt követi a törvényalkotás folyamata. A közoktatásnak ezzel együtt lesznek olyan elemei, amelyekről alacsonyabb rendű jogszabályok rendelkeznek - tette hozzá.

Mint közölte, a közoktatási törvény elkészülte után a változásokat nem feltétlenül azonnal vezetik be, arról viszont határozni kell, melyik lépést milyen határidővel és miként léptetik életbe. Példaként hozta fel, hogy az érettségi vizsgák változásait sem lehet azonnal, egyszerre bevezetni.

Magas kezdőbérek és pótlékok

 

Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője rámutatott: az a jó életpályamodell, amely többletfeladatok ellátására ösztönzi a pedagógusokat. Meglátása szerint magas kezdőbéreket kellene bevezetni, a bérpótlékokat pedig minősítési eljárásokhoz kötni.

 

Milyen változásokra számíthatnak a tanárok? Mennyi lenne egy kezdő pedagógus bére, és milyen vizsgákat kellene letenni a magasabb tanári kategóriába lépéshez? Összefoglaló cikkünket itt olvashatod.

Megemlítette: a mostani életpályamodell koncepciója emeli az alapbért és a pótlékot. A pótlékok arányát azonban véleménye szerint jelentősebben kellene növelni, az osztályfőnöki pótlékot akár a fizetés teljes összegének 20-30 százalékára. 

Mint mondta, a pedagógusi munka mostani értékelési rendszerének nincs semmiféle következménye. A minősítési rendszernél nem lehet abban bízni, hogy az intézmények önállóan tudják majd mérni a tanárok teljesítményét, ehhez értékelési szakemberek kellenek, ebbe a munkába pedig a fenntartókat is be kell vonni.

 

A pedagógusképzésnél a cél az, hogy a felsőoktatásba jelentkezők felső harmadából jelentkezzenek a fiatalok. Ma azonban egy-egy évfolyam átlagos tanulmányi teljesítményű diákjai kerülnek be a pedagógusképzésbe, az ő elhivatottságuk pedig nem olyan magas fokú, mint a korábbi nemzedékeké - emelte ki. Arról is beszélt, hogy kötelezővé kellene tenni a két emelt szintű érettségi követelményét a pedagógusképzésre bejutáshoz, és osztatlanná kell tenni a tanárok képzését.

MTI