Meglepő összefüggés: kik kapják a legjobb jegyeket az iskolában?

Tízéves korukban átlagosan jobb az iskolai eredményük azoknak a gyerekeknek, akiket édesanyjuk legalább hat hónapig szoptatott - idézte hétfőn ausztrál kutatók megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.

  • Eduline

A Pediatrics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a gyerekek matematikából, olvasásból, írásból, valamint az angol nyelvben szokásos betűzésből (helyesírásból) is jobbak voltak, mint azok, akiket rövidebb ideig vagy egyáltalán nem szoptatott édesanyjuk. A fiúknál erőteljesebb hatást találtak, mint a lányoknál.

Stiller Ákos

A kötődés, amely az anya és a csecsemő között a szoptatás kapcsán kialakul, támogathatja a gyerekek fejlődését. A fiúk érzékenyebben reagálnak arra az anyai figyelemre, amelyet a szoptatás révén kapnak, ezért lehet náluk nagyobb a hatása is - vélik a University of Western Australia kutatói. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az anyatejben lévő egyes anyagok is hozzájárulnak a csecsemő agyának fejlődéséhez.

A követéses vizsgálatba mintegy ezer gyereket vontak be még akkor, amikor anyjuk 18 hetes terhes volt a magzattal, majd a követés a gyerekek 10 éves koráig tartott. Wendy Oddy, a perthi kutatócsoport vezetője úgy véli, megállapításuk újabb bizonyítéka a legalább hat hónapig tartó szoptatás előnyös hatásainak a gyerekek fejlődésére.

MTi

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.