Hogyan válhat újra szexissé a költészet (egyáltalán az volt-e valaha?), és vajon lehet-e 2010-ben versekkel csajozni? Hogyan kerülnek magyar diákok az Európai Űrügynökség központjába, vagy éppen egy új-zélandi biofarmra? Hogyan képzelik el az ideális iskolát a budapesti középiskolások? Ott voltunk az első magyarországi TEDxYouth konferencián.
Tizennyolc éves többszörös világbajnok kajakozó, Petőfit (is) rappelő költő, nemzetközi mesemondó, na meg egy huszonegy éves mérnökhallgató, aki több mint tíz éve tervez földalatti üzemanyag-tárolókat – csak néhány előadó a november 20-i TEDxYouth@Budapest konferenciáról. Ezen a napon a világon összesen ötvenöt helyszínen, Amszterdamtól Tokióig beszélhettek a középiskolások, egyetemisták és pályakezdők arról, hogy mit gondolnak a világról, ők hogyan tennék jobbá az oktatást, és hogy melyek a legnagyobb vágyaik.
Van, aki a magyar oktatási rendszert reformálná meg, más a kulturált vitázás alapjaira tanítaná meg az embereket, de olyan diák is volt a budapesti TEDxYouth-on, aki reményei szerint néhány év múlva a Holdon barangolhat saját tervezésű holdjárművével.
Mi a TED?
A TED (Technology, Entertainment, Design) frappáns előadássorozataival az elmúlt években a világ legnépszerűbb és legnagyobb hatású konferenciájává vált, amely januárban debütált Magyarországon - arra azonban hamar rájöttek az előadók és a szervezők, hogy nem csupán az elismert szakemberektől tanulhatnak sokat a résztvevők, hanem a "friss elméktől" is, így jött a TEDxYouth ötlete.Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
