Az egész világon hárommilliárd darabot ad el belőle évente az 1920-ban Firenzében alapított, ma már milánói székhelyű Fila írószergyár. Ceruzából a nemzetközi piacon évente 15-20 milliárd darab fogy el. Hiába a modern technológia, a ceruza nem ment ki a divatból.  Nem számít, hogy ma már a számítógép képernyőjén sokkal gyorsabb, precízebb, javíthatóbb rajzot tudunk készíteni, a mérnököktől a kisiskolásokig még mindig a ceruzát használják a legtöbbször. Rajzoláshoz, vázlatkészítéshez, skicchez, firkáláshoz (és keresztrejtvényfejtéshez is) a ceruzát semmi sem tudta helyettesíteni.            

"Örökzöld terméknek bizonyult. A ceruza sikere a könnyen elérhető és még könnyebben használható grafitrúdban rejlik "- árulta el a halhatatlanság titkát a Fila marketing felelőse, Orietta Casazza.

Leonardo da Vinci hazájában úgy tűnik, a ceruzát nem fenyegeti a harmadik évezred technológiája. Az olasz sajtóban megjelent adatok szerint az Itáliában használt íróeszközök 11,9 százalékát a sima fekete ceruza teszi ki. Ennek felét az iskolában veszik kézbe, de a többi ceruzát sem kizárólag azok használják, akiknek szakmájukhoz kell. Az olasz ceruzaipar a mai napig a filmrendezés mellett a rajzolásban is kiemelkedő Federico Fellinit tartja példaképének, valamint a földöntúli E.T.-t ceruzával megteremtő Carlo Rambaldit. 

A ceruza kortalan aktualitását az általa adott kifejezési szabadság adja - állítják a Filánál, ahol ma is a klasszikus hatszögű és kerek formájú ceruzában hisznek. Egyetlen újításként a környezetkímélő és nem piszkoló grafítot vezették be.     

"Ceruza nélkül nincsen élet. Elengedhetetlen eszközünké vált, a hirtelen támadt zseniális ötletek megörökítőjének számít" - hangsúlyozta  a Faber-Castell Italia ügyvezető igazgatója Danilo Claudio Pecori. Persze a ceruza is tartja az iramot az idővel: létezik futurista vonalú, alkalmazkodik a jobb- és balkezesekhez, már mikrochipes ceruza is akad, de ezt a hentes és a kőműves nem tudja a füle mögé csúsztatni.


mti