Míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatónak tartja az általános iskola nulladik évfolyamának bevezetését, mint a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának egyfajta módját, addig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a közoktatás hatályos rendelkezései alapján nincs mód az iskola-előkészítő foglalkozások megszervezésére.
"Csak lehetőség lesz a nulladik évfolyam" - tette közzé állásfoglalását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, miután Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek arról nyilatkozott: a hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatását, illetve a roma gyerekek iskolai integrációját iskola-előkészítő osztály, vagyis egy nulladik évfolyam bevezetésével orvosolnák a jövőben.
A PDSZ elfogadhatónak tartja az általános iskola nulladik évfolyamának ötletét, mint a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának egyfajta módját - olvasható honlapjukon. A szervezet továbbá felajánlja szakmai segítségét a hiánykompenzálás módjainak kidolgozásához úgy, hogy szakmai konferenciát szervez óvodapedagógusok, tanítók, szociológusok, szociális munkások, jogvédők részvételével.
"A közoktatás hatályos rendelkezései alapján iskola-előkészítő foglalkozások megszervezésére nincs mód" - hívja fel ugyanakkor az iskolák vezetőinek és pedagógusainak figyelmét saját honlapján keresztül a PSZ. Emlékeztetnek: iskola-előkészítő foglalkozások megszervezésére a községekben volt lehetőség 1986-ig, ott ahol óvoda nem működött. Abban a kérdésben pedig, hogy a kötelező óvodai nevelésben részt vevő gyermek elérte-e a tankötelezettséghez szükséges fejlettséget, "az óvoda véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Indokolt esetben be kell szerezni a nevelési tanácsadó, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét a döntéshez."
A jelenlegi szabályozás szerint, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye szerint az első évfolyamra felvételt nyert tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi azt, akkor az igazgatónak mentesítenie kell az értékelés és minősítés alól, és az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi el és fejezi be a gyerek.
"Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozás keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a 7. életévében megkezdte" - olvasható a szakszervezet honlapján. Megállapítják továbbá, hogy ez a megoldás nem mérlegelés kérdése. A közoktatási törvény szerint ugyanis a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján ezt a megoldást biztosítani kell a tanulónak.
edupress
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
