Legálisan szednek-e osztálypénzt az iskolák?

Az iskolákban, sőt már az óvodákban is gyakorlattá vált az úgynevezett osztálypénz szedése, amely havi 500-1000-3000 forinttól a középiskolában 20-30 ezer forintig (ballagási ruha, érettségi bankett) terjedhet. Egy 30 fős osztályban havi 2-3 ezer forinttal számolva havonta 60-90 ezer, évente 600-900 ezer forint osztálypénz gyűlhet össze. Egyes középiskolákban ez elérheti az évi 6-9 millió forintot is. A szülők pedig akkor is fizetnek osztálypénzt, ha annak szedése tilos, vagy meghaladja anyagi teherbíró képességüket, vagy nem látják át mire fordították a beszedett összegeket.

  • Eduline

Mire fordítják az osztálypénzt? Az oktatási intézmények többsége áthárítja a dologi kiadásokat (pl. kréta, másolópapír, tisztasági csomag, osztályfestés,) vagy a tanítási időben szervezett ingyenes közoktatási szolgáltatások költségeit (pl. tanulmányi kirándulás, uszoda, múzeum belépő, erdei iskola, stb.) a szülőkre, amelyeket a fenntartónak az óvoda, iskola költségvetésében kell biztosítani.

Sok helyen úgy próbálják a kikerülni az indokolatlan pénzbeszedéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat (pl. elismervény, számla kiadása beszedett pénzekről, bevételezés, könyvelés, elszámolás), hogy nyíltan osztálypénz gyűjtésre biztatják a szülőket. A pénzbeszedő pedagógus vagy szülő felszólító levélben követeli az osztályközösség által "megszavazott" havi osztálypénzt, ha valaki nem tudja havi rendszerességgel fizetni, megalázó módon nyilvánosságra hozza a nem fizetők nevét.

Az osztálypénz szedésének évtizedes hagyományi vannak Magyarországon, csak az a baj, hogy az utóbbi években megváltozott a családok anyagi helyzete. Nem csak az alacsonyjövedelmű szülőknek okoz problémát gyermekük óvodáztatásával, iskoláztatásával járó kiadások, hanem azoknak is, akiknél a megnövekedett közüzemi díjak miatt emelkedet a lakásfenntartási költségek, és az esetleges kölcsönök visszafizetése miatt egy fillérjük sem marad a hónap végére.

Az osztálypénzzel kapcsolatos ellentmondások kiküszöbölésére a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete azt javasolta, hogy minden óvodába, iskolában alakuljon Közhasznú Szülői Alapítvány, amely a szülők összefogását segítené az óvodai nevelés és az iskolai oktatás színvonalának emelése érdekében. A szülői alapítvány sajátossága lenne, hogy összeférhetetlenség miatt a pedagógusok nem lehetnének a tagjai. A szülői alapítvány pénzforrása a külső támogatók pénzbeli és természetbeni adományai lennének, tehát fő feladata a pályázatok figyelése, szponzorok felkutatása lenne. 

mti/eduline

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.