Tévedés, hogy csökken a szegregáció az iskolákban

Az oktatási intézmények jelentős részében folytatódik a szegregáció gyakorlata, sőt, a megyeszékhelyen működő iskolákat leszámítva a jelenség erősödik – írja a Kossuth Rádió online egy nemrég lezárult vizsgálatra hivatkozva.

  • Eduline
Erősödött a szegregáció az elmúlt években a magyarországi iskolákban. Így összegezte a 2004-es roma integrációs vizsgálat utókövetésének eredményét a kutatás egyik vezetője, Zolnay János a rádiónak. A szociológus elmondta, hogy 350 iskolát vizsgáltak és azt tapasztalták, hogy a megyeszékhelyek kivételével valamennyi településtípuson belül a roma, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja növekedett. Az összes roma diák nagyjából 30-40 százaléka cigány többségű csoportban tanul.

mti

Mohácsi Erzsébet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány vezetője szerint az integráció a társadalmi akarat hiánya miatt bukott meg. "Választásig minden önkormányzat és minden polgármester szeretné megtartani a székét, és ezt úgy tudja megtenni, ha többségi nyomásnak engedve megtartja a cigányiskolákat. Ameddig az önkormányzatok felügyelik a saját iskoláikat, addig hiába van szegregációt tiltó törvény, ha azt nem alkalmazzák, és azt nem ellenőrzi senki" - mondta az alapítványi vezető.

A rádió kereste az Oktatási Hivatal illetékesét, de sem onnan, sem a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságáról nem sikerült elérniük senkit. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, Pokorni Zoltán pedig nem kívánt reagálni a kutatás eredményeire.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.