Az oktatási intézmények jelentős részében folytatódik a szegregáció gyakorlata, sőt, a megyeszékhelyen működő iskolákat leszámítva a jelenség erősödik – írja a Kossuth Rádió online egy nemrég lezárult vizsgálatra hivatkozva.
Erősödött a szegregáció az elmúlt években a magyarországi iskolákban. Így összegezte a 2004-es roma integrációs vizsgálat utókövetésének eredményét
a kutatás egyik vezetője, Zolnay János a rádiónak
. A szociológus elmondta, hogy 350 iskolát vizsgáltak és azt tapasztalták, hogy a megyeszékhelyek kivételével valamennyi településtípuson belül a roma, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja növekedett. Az összes roma diák nagyjából 30-40 százaléka cigány többségű csoportban tanul.
Mohácsi Erzsébet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány vezetője szerint az integráció a társadalmi akarat hiánya miatt bukott meg. "Választásig minden önkormányzat és minden polgármester szeretné megtartani a székét, és ezt úgy tudja megtenni, ha többségi nyomásnak engedve megtartja a cigányiskolákat. Ameddig az önkormányzatok felügyelik a saját iskoláikat, addig hiába van szegregációt tiltó törvény, ha azt nem alkalmazzák, és azt nem ellenőrzi senki" - mondta az alapítványi vezető.
A rádió kereste az Oktatási Hivatal illetékesét, de sem onnan, sem a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságáról nem sikerült elérniük senkit. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, Pokorni Zoltán pedig nem kívánt reagálni a kutatás eredményeire.
eduline
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
