A legjobban tanuló és sportoló diákokat díjazták

Átadták a Jó tanuló - Jó sportoló pályázat díjait hétfőn Budapesten, az elismeréseket kimagasló tanulmányi és sporteredményükért 155-en vehették át Hiller István oktatási minisztertől.

  • Eduline
Hiller István a díjátadón azt mondta, hogy a Jó tanuló - Jó sportoló díj a magyar diákok számára adható legmagasabb kitüntetés, amely egy tehetséges nemzet legtehetségesebbjeinek a teljesítményét ismeri el.

Mint arra a tárcavezető - a minisztérium közleménye szerint - rámutatott, minden korban, évszázadban, évtizedben kellenek példaképek. A példaképmodell rendkívül gyorsan változik: míg 100 évvel ezelőtt a grundon játszó fiatalokra tekintettek példaként, ma a díjazottakra, akik kitűnő teljesítményt nyújtanak mind tanulmányaikban, mind a sportban - fogalmazott. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint a pályázat célja, hogy a fiatalokat ösztönözzék szellemi és fizikai képességeik folyamatos fejlesztésére. A célok között szerepel még a fair-play szellemének ápolása, az eredményes tanulásra és a magasabb szintű sportolásra való ösztönzés, az utánpótlás-nevelés segítése.

A pályázatokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium által felkért 10 tagú, független szakemberekből álló értékelő bizottság bírálta el, amely a döntés meghozatalakor a tanulmányi eredmények mellett a tanuló, hallgató számára a legkedvezőbb, egy nemzetközi és egy hazai verseny eredményeit vette figyelembe.

mti

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.