Nehéz volt az idei matek felvételi

Nehéz a matematikai felvételi vizsga, ami eldöntötte több mint hatvanezer középiskolába jelentkező sorsát - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
 A lap pénteki száma az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva közli: a négy évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők átlagosan csaknem 30 százalékkal, a hat évfolyamos középiskolába felvételizők 37 százalékkal értek el rosszabb pontszámot a tavalyi eredményeknél.

Például a megszerezhető ötvenből átlagosan 16,5 pontot szereztek matematikából a diákok, szemben a tavalyi 22,6 pontos átlaggal. Ugyanakkor a négy évfolyamos gimnáziumok magyar nyelvi vizsgáján idén átlagosan 35,5 pontos átlag született a tavalyi 27,9 pont után.

mti

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.