A stressz különösen a lányokat érinti: negyven százalékuknak hetente többször is van emiatt testi vagy lelki panasza, és négyszer olyan gyakran szenvednek fejfájástól, mint a fiúk.
A DAK német betegbiztosító társaság megbízásából készült kutatás során összesen 4500, tíz és huszonegy év közötti diákot és diáklányt kérdeztek meg Türingia, Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartományokban. Cornelius Erbe, a DAK szakértője elmondta: sok fiú és lány egészsége sínyli meg az iskolai terhelést. Amennyiben rosszul reagálnak az igénybevételre, negatív érzések és pszichoszomatikus panaszok alakulhatnak ki náluk.
Különösen a rossz osztálylégkörben gyakoriak az egészségügyi panaszok. Silke Rupprecht, a Leuphana Egyetem pszichológusnője szerint összefüggés tapasztalható a stressz kialakulása és az iskola típusa között is. A gimnazisták például sokkal ritkábban számoltak be fej- és hátfájásról, mint a más típusú iskolák tanulói.mti
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
