Hulladákból iskola

Több mint ezer kilogramm papírhulladékból épített fel egy 75 négyzetméteres iskolai tantermet egy környezettudatos tajvani pár.

  • Eduline

A kanadai születésű John Lamorie és felesége, a tajvani Shelly Wu a papírhulladékot egy teherautóplatóból és fűnyírópengéből készült keverőgép segítségével vízzel és cementtel elegyítette, így nyerte a "papírbetonnak" nevezett építőanyagot. Az eljárás már 1928 óta ismert, elsősorban nagy élőmunkaigénye miatt azonban mégsem terjedt el az építészetben.

A pár barátaitól kapta az ötletet, majd egyből belevágott a végül egy évig tartó munkába. A felhasznált újságpapír felét diákok gyűjtötték össze, iskolai "jutalompontokért" cserébe. A ház falát szilíciumbevonattal borították, így védve az épületet az esőtől.

"Nagyon fontos számomra a környezet védelme, különösen a dolgok újrahasznosítása" - mondja az 59 éves férj, aki korábban építési felügyelőként dolgozott. "Régóta bennem van ez az érzés, valószínűleg a hippikorszakomból maradt vissza" - teszi hozzá Lamorie. 

A tizenhat diákot befogadni képes iskolaépület az eredetileg tervezettnél korábban nyílik majd meg, miután az építési eljárásnak híre ment a Tajvan déli részén található tartományban. Lamorie és Wu most egy papíralapú étterem építésébe vágott bele, ahol azt tervezik, hogy pizzát sütnek majd.

mti

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.