Gazdag kép- és térképillusztrációval ellátott, szöveges háttéranyaggal bővített internetes országismereti játékban csiszolhatják műveltségüket a Kárpát-medencei magyar diákok december 1-től.
A Vándor Magyar nevű játék célja, hogy bővítse a Kárpát-medencei magyar diákok művelődés- és kultúrtörténeti ismereteit, hiszen a közös tudásanyag nélkülözhetetlen alapját képezi a határokon átnyúló együttműködésnek - közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a játékot bemutató hétfői sajtótájékoztatón.
A szakállamtitkár elmondta, hogy a december 1-jén induló első időszakban csak a Kárpát-medencében élő diákok vehetnek részt a játékban, később azonban a tervek szerint kiterjesztik azt a világ több magyarlakta részére is.
A vandormagyar.hu címen elérhető játékban a gyerekeknek kultúrával, történelemmel, művészetekkel, élővilággal, földrajzzal kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk minél rövidebb idő alatt. A helyes válaszokkal - amelyek megtalálásához keresőprogramokat is használhatnak - petákokat, garasokat és dénárokat gyűjthetnek, amelyekből koronaelemek vásárolhatók. A játék végső célja egy saját korona elkészítése - ismertette a vetélkedő részleteit Borsódi Donát, a játék egyik kifejlesztője.
A játék során a versenyzők a Kárpát-medence különböző tájain tesznek utakat, és az adott helyhez kapcsolódó kérdéseket kapnak. Később térképen tekinthetik át addigi vándorlásuk útját, illetve a helyesen vagy helytelenül megválaszolt kérdések sorát - magyarázta Borsódi Donát.
A gyerekek két életkori kategóriában - 8-tól 14 éves, illetve 14-től 18 éves korig - versenyeznek, s a minden héten megnyerhető kisebb díjak - pólók, bögrék - mellett fél évente fődíjakat is kiosztanak. A négy fődíj a két kategória első két helyezettjének jár, akik részt vehetnek egy parlamenti látogatáson és egy ötnapos balatonszemesi táborban is. Az első fődíjakat a 2010. február 1-i helyezések alapján osztják ki, ezt követően a tervek szerint félévente kerül majd sor díjazásra.
mti
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
