Jóváhagyta november 11-én az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága azt a javaslatot, mely szerint 2014-től egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak. A bizottság ülésén Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára javaslata mellett igent mondtak arra az indítványra is, mely szerint intézményi javaslat alapján, de a kormány határozhatja meg rendeletében képzési területenként, illetve szakonként a szükséges vizsga szintjét.
A felsőoktatási intézmények jelenleg csak néhány szak esetében teszik kötelezővé felvételiző diákjaik számára az emelt szintű érettségit, Arató Gergely szocialista képviselő javaslata - melyet november 11-én az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága jóváhagyott - azonban a 2014 szeptemberében induló alap, illetve osztatlan képzések esetében kötelezővé teszi az emelt szintű vizsgát.
A bizottság jóváhagyta továbbá, hogy az adott vizsga szintjét az intézmények javaslata alapján a kormány határozza meg rendelet formájában, de a döntéshozás állítja majd össze a vizsgatárgyak listáját is, amelyekből választhatnak majd az egyetemek, főiskolák.A 2010-től illetve 2011-től bevezetendő változásokról itt olvashatsz bővebben.
edupress
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
