Jóváhagyta november 11-én az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága azt a javaslatot, mely szerint 2014-től egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak. A bizottság ülésén Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára javaslata mellett igent mondtak arra az indítványra is, mely szerint intézményi javaslat alapján, de a kormány határozhatja meg rendeletében képzési területenként, illetve szakonként a szükséges vizsga szintjét.
A felsőoktatási intézmények jelenleg csak néhány szak esetében teszik kötelezővé felvételiző diákjaik számára az emelt szintű érettségit, Arató Gergely szocialista képviselő javaslata - melyet november 11-én az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága jóváhagyott - azonban a 2014 szeptemberében induló alap, illetve osztatlan képzések esetében kötelezővé teszi az emelt szintű vizsgát.
A bizottság jóváhagyta továbbá, hogy az adott vizsga szintjét az intézmények javaslata alapján a kormány határozza meg rendelet formájában, de a döntéshozás állítja majd össze a vizsgatárgyak listáját is, amelyekből választhatnak majd az egyetemek, főiskolák.A 2010-től illetve 2011-től bevezetendő változásokról itt olvashatsz bővebben.
edupress
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
