Jóváhagyta november 11-én az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága azt a javaslatot, mely szerint 2014-től egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak. A bizottság ülésén Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára javaslata mellett igent mondtak arra az indítványra is, mely szerint intézményi javaslat alapján, de a kormány határozhatja meg rendeletében képzési területenként, illetve szakonként a szükséges vizsga szintjét.
A felsőoktatási intézmények jelenleg csak néhány szak esetében teszik kötelezővé felvételiző diákjaik számára az emelt szintű érettségit, Arató Gergely szocialista képviselő javaslata - melyet november 11-én az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága jóváhagyott - azonban a 2014 szeptemberében induló alap, illetve osztatlan képzések esetében kötelezővé teszi az emelt szintű vizsgát.
A bizottság jóváhagyta továbbá, hogy az adott vizsga szintjét az intézmények javaslata alapján a kormány határozza meg rendelet formájában, de a döntéshozás állítja majd össze a vizsgatárgyak listáját is, amelyekből választhatnak majd az egyetemek, főiskolák.A 2010-től illetve 2011-től bevezetendő változásokról itt olvashatsz bővebben.
edupress
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
