Egyetem lesz jövőre a BMF

Teljesítette a felsőoktatási törvényben az egyetemekkel szemben megfogalmazott elvárásokat a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF), hiszen három képzési területen jogosult mester-, illetve egy tudományterületen doktori képzés indítására, oktatóinak, kutatóinak pedig 38 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik - olvasható az Óbuda újság keddi lapszámában megjelent, Rudas Imre rektorral készített interjúban. A tervek szerint 2010-ben Óbudai Egyetem néven folytatja tovább működését az intézmény.

  • Edupress
A rektor az óbudai lapnak elmondta: a BMF központja megalakulása óta Óbuda, itt épül fel az új központi épület, és a felújításra váró 400 fős kollégiuma is itt található. A főváros történetéből pedig kiemelte: a város első egyetemét, az Óbudai Egyetemet és egyben az ország második egyetemét Zsigmond király alapította meg 1395-ben, majd alapította újjá 1410-ben. Tervei szerint a hatályos felsőoktatási törvény alapján 2010-ben, az Óbudai Egyetem újraalakításának 600 éves évfordulóján alakulna meg az ország második egyetemének szellemiségét továbbvivő, új Óbudai Egyetem.

A felsőoktatási törvény szerint "egyetem az a felsőoktatási intézmény, amely két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik" - olvasható a lapban.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.