Egyetem lesz jövőre a BMF

Teljesítette a felsőoktatási törvényben az egyetemekkel szemben megfogalmazott elvárásokat a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF), hiszen három képzési területen jogosult mester-, illetve egy tudományterületen doktori képzés indítására, oktatóinak, kutatóinak pedig 38 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik - olvasható az Óbuda újság keddi lapszámában megjelent, Rudas Imre rektorral készített interjúban. A tervek szerint 2010-ben Óbudai Egyetem néven folytatja tovább működését az intézmény.

  • Edupress

A rektor az óbudai lapnak elmondta: a BMF központja megalakulása óta Óbuda, itt épül fel az új központi épület, és a felújításra váró 400 fős kollégiuma is itt található. A főváros történetéből pedig kiemelte: a város első egyetemét, az Óbudai Egyetemet és egyben az ország második egyetemét Zsigmond király alapította meg 1395-ben, majd alapította újjá 1410-ben. Tervei szerint a hatályos felsőoktatási törvény alapján 2010-ben, az Óbudai Egyetem újraalakításának 600 éves évfordulóján alakulna meg az ország második egyetemének szellemiségét továbbvivő, új Óbudai Egyetem.

A felsőoktatási törvény szerint "egyetem az a felsőoktatási intézmény, amely két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik" - olvasható a lapban.

edupress

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.