A hétvégén lezárult 2009-es pótfelvételi eljárásban a mintegy 14 ezer pótfelvételiző 87 százalékát felvették az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe, a legnépszerűbb képzések a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a turizmus-vendéglátás, illetve a pénzügy és számvitel szakok voltak a normál eljáráshoz hasonlóan.
Így a normál eljárásban felvett 94 ezer gólya mellett még több mint 12 ezer kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A pótfelvételi lehetőségével összesen 13.798-an éltek idén, lényegében annyian, mint előző évben. Közülük 12.006 jelentkezőt vettek fel, tehát a pótfelvételizők 87 százalék bekerült a megcélzott intézménybe, képzésre.
A pót-eljárásban felvettek mindössze 3,4 százaléka kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésen, ez esetben kizárólag mesterképzésekről van szó. Az alapképzések, egységes, osztatlan képzések és a felsőfokú szakképzés pótfelvételizői kizárólag költségtérítéses helyen tanulhatnak tovább. A felvettek több mint kétharmada, 67 százaléka valamilyen alapképzésre jutott be, 4,8 százalékuk osztatlan képzésre. 11 százalékuk került be a pótfelvételi eljárásban meghirdetett mesterképzések egyikére, 4,2 százalékuk felsőfokú szakképzésben kezdheti meg tanulmányait.
A pótfelvételi által érintett felsőoktatási intézmények elsősorban a nagy tudományegyetemek voltak. A lista élén a Szegedi, majd a Pécsi Tudományegyetem áll, ezt követi a Debreceni Egyetem. Bár az adatok arra utalnak, hogy a nagyobb intézmények a pótfelvételis helyeket tekintve is nagyobb kapacitással rendelkeznek, ám a tízes listán mégis szembeötlő a normál eljárásban legnépszerűbb budapesti felsőoktatási intézmények többségének (ELTE, Műegyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola) hiánya - olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ elemzésben.
A pótfelvételi eljárás augusztus 29-én zárult le, ekkor voltak ugyanis a felvételi döntések arról, ki kerül be az általa megjelölt helyre. A pótfelvételin már csak költségtérítéses helyre lehet bekerülni (nem számítva a mesterképzést, ahol államilag támogatott helyekre is lehetett most jelentkezni). Pótfelvételire már csak azok jelentkezhettek, akiket a megcélzott képzések közül egyikre sem vettek fel a normál eljárás során, vagy eleve nem is adták be tavasszal sehova a jelentkezési lapjukat. Most viszont már csak egy intézmény egy szakára lehetett jelentkezni, és az ebben a körben felvettek a normál eljárásban felvettekkel együtt szeptemberében kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat.
mti
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
