A Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK) tankönyveinek, a kiadványainak jelentős részét már ki is szállították az iskolákba - áll a cég közleményében. A kiadó több mint ötmillió tankönyvet, munkafüzetet, feladatlapot készített az idei tanévre, mintegy háromezer tonna papírból.
A pedagógusok mintegy 2500, az NTK által kiadott tankönyvből választhattak az új tanévre a diákok számára. A 2.500-ból az állami támogatásra jogosult tankönyvlistán több mint 1000-féle cím található. A kiadó minden évfolyam minden tantárgyához készít tankönyveket, az alaptantárgyakból általában többfélét is, tekintettel a tanárok, tanulók eltérő igényeire. Az NTK nemzetiségi, kompetenciafejlesztő és digitális tananyagokat is biztosít a pedagógusoknak, tanulóknak, csakúgy, mint tananyagokat a speciális nevelési igényű diákoknak.
A tájékoztatóban idézik Jókai Istvánt, az NTK vezérigazgatóját, aki szerint az idei tanévre jó néhány tankönyvnek elkészült az interneten elérhető ingyenes digitális változata is, amelyet számítógépen és digitális táblán is lehet alkalmazni.A közlemény szerint a tankönyvpiac forgalma a teljes könyvpiaci átlag felett, 4 százalékkal 17,2 milliárd forintra növekedett az elmúlt évben, a könyvpiacon ezzel a tankönyvek szegmense a legnagyobb, 25,5 százalékos tematikai ágazattá vált. Az NTK 33 százalékos piaci részesedésével továbbra is a legnagyobb szereplő ezen a területen.
mtiIdén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
