Oroszországban idén januárban vezették be az összes középfokú intézményre vonatkozó, a nálunk már 2005 óta funkcionáló egységes érettségi rendszert, amely megszüntette a külön érettségi és külön felsőoktatási felvételi rendszerét. Az idei döntést hét kísérleti és egy átmeneti év előzte meg. 

A reformnak voltak ellenzői és támogatói is, ám abban mindannyian egyetértettek, hogy az Egységes Állami Vizsga (ЕГЭ) lehetőséget teremhet a fővárosi körzettől távol eső vidékek diákjainak az elitképzésekbe való bekerülésre, mivel eddig a Moszkvába vagy Szentpétervárra szóló jelentkezés esetén ott helyben kellett felvételizni, ami hatalmas kiadásokkal járt az ország másik széléről érkező diákok számára. 

A januári bevezetést követő első érettségi időszak azonban rengeteg problémával szembesítette az Oktatási Minisztériumot. A 142 milliós népességből 900 ezer fő vett részt az áprilisi-júniusi érettségi időszakban, ám a maximálisan elérhető 100 pontot mindössze kicsivel több, mint kétezer tanuló érte el. Az informatika, a földrajz és a német nyelv bizonyultak legnehezebb tárgyaknak - ezekből az érettségizők 11-10-9 százaléka nem szerezte meg az elégségeshez szükséges pontokat. Több mint 30 ezer diák nem kapta meg végül az érettségi bizonyítványát, mivel nem érte el a minimum szintet a két kötelező tárgyból: orosz nyelv és irodalomból, valamint matematikából. Ennél is meglepőbb az a tény, hogy az érettségik idején felröppent hírt, miszerint az észak-kaukázusi intézményekből olyan diákok felvételiznek elit egyetemekre, akiknek a tanáruk írt kitűnő érettségit, ezzel a lehangoló országos eredménnyel próbálták meg tisztázni. 

Nem sokkal az érettségi időszak lezárulta után jelent meg a Gazeta.ru oldalon egy hír a következő címmel: "Tegyenek, amit akarnak, a lényeg, hogy mindenki megkapja az érettségi bizonyítványát." Az internetes újság arról számolt be, hogy a Dagesztáni Köztársaságban (az Orosz Föderáció részeként Grúzia és Azerbajdzsán határolja) a vizsga kezdetekor besétáltak a tanárok a tantermekbe, elvették pár diáktól a dolgozatukat, majd néhány óra elteltével kitöltve visszahozták azokat. Egy tanuló hallomása szerint a "kitűnő" osztályzatért 50 ezer rubelt (298 ezer forintot) is kaphattak a tanárok. Volt olyan tanárnő is, akinek elmondása szerint szintén 50 ezer rubelt fizettek volna, de nem volt hajlandó olyan messzire utazni a pénzért, így csak a szomszédos városba ment 25 ezerért. Egy kirendelt biztos szerint Dagesztánban mindössze a tanulók 5 százaléka tette le "önerőből" az érettségit. 

Ennek a híresztelésnek a hatására terjedt el az a rémhír, hogy olyanok kerülnek be maximális ponttal a moszkvai, szentpétervári egyetemekre, akik még oroszul sem tudnak rendesen. Ebben a félelemben burkoltan megnyilvánul az oroszok örökös ellenérzése is a kaukázusiakkal szemben. A pletykának a szertefoszlatására mondta Ljubov Glebova, Oroszország oktatást és tudományt felügyelő szervének vezetője, hogy mindez csak egyszerű képzelődés, hiszen az adatok szerint Csecsenföldön egy darab százszázalékos dolgozat sem született. Az Állami Közgazdaságtudományi Egyetem rektora is alátámasztotta a híresztelés hamisságát - náluk egy csecsen, egy dagesztáni és huszonkilenc Kabardino-Balkar Köztársaságból (déli szomszédja Grúzia) érkezett hallgató van, akik kiemelkedően magas érettségi eredménnyel jutottak be az egyetemre.A felügyeleti szerv mindenesetre teljes körű felmérést tervez készíteni az egyetemi hallgatók teljesítményével kapcsolatban.


edupress