Kilenc zágrábi egyetemi tanárt ítéltek el korrupció miatt, miután kiderült, hogy pénzt fogadtak el diákoktól, hogy átengedjék őket a vizsgákon.
Az ügynek összesen 32 vádlottja volt. A horvát média arról ír csütörtökön, hogy a zágrábi megyei bíróság hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta nem jogerősen a zágrábi egyetem közlekedésmérnöki karának kilenc tanárát, illetve négy embert, akik közvetítettek közöttük és az egyetemi hallgatók között. A tanárokat öt évre eltiltották az oktatástól, s emellett vissza kell fizetniük a csúszópénzt is. Az ítélet szerint tanárok 200 eurótól 700 euróig kértek a diákoktól egy-egy sikeres vizsgáért.
Emellett 17 vádlott - közvetítők, diákok és szüleik - ellen felfüggesztett ítéleteket hozott a bíróság, némelyiküket pénzbüntetéssel sújtott, két embert pedig fölmentett a vádak alól.
Az elítélt tanárok közül négyen doktori fokozattal rendelkeznek. Egyikük a közlekedésmérnöki kar egykori dékánhelyettese, Drazen Badanjak, akit egyszer már nem jogerősen két és fél év börtönbüntetésre ítéltek. Ő azzal védekezett, hogy semmi köze a mostani korrupciós ügyhöz, és a botrány "járulékos áldozataként" került a vádlottak padjára.
Az Index horvátországi hírportál azt írja, hogy a közlekedési karon tovább folyik a hatósági fellépés a korrupció ellen: az ügyészség további 33 ember ügyében tett vádemelési indítványt hasonló bűncselekmények elkövetése miatt.
mti
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
