155 oktatási intémzény kapott Ökoiskola címet

155 oktatási intézménynek adta át Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője az Ökoiskola címet. A három évre szóló kitüntető elismerést szombaton adták át a kormányzati képviselők a budapesti Városmajori Gimnáziumban azoknak az intézményeknek, amelyek kiemelkedően képviselik a környezeti nevelés és fenntarthatóság értékeit.

  • Edupress
Edupress

Jelenleg 450 Ökoiskola működik Magyarországon, így minden 10. diák minősített iskolában tanul - mondta Dr. Kling István államtitkár, majd hozzátette: a környezettudatosság erősítése ma már a társadalom valamennyi szegmensében az elsőrendű teendők közé tartozik. Az Ökoiskolák között található nyolc évfolyamos általános iskola, óvoda-iskola, kistérségi társulásban működő intézmény, művészeti iskola, nemzetiségi iskola, szakiskola és kollégium is. 

A magyarországi ökoiskola rendszer nemzetközi dimenzióinak fejlődését is segítheti, hogy a címmel rendelkező intézmények sorát a budapesti Magyar-kínai Általános Iskola, illetve a British International School is gyarapítja. Az Ökoiskola cím elnyeréséhez az iskoláknak munkatervet kellett összeállítaniuk egy közel 90 tételből álló kritériumrendszer alapján. Ökoiskoláknak azok az iskolák nevezhetők, ahol az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.