Június 20-én hetedik alkalommal rendezik meg országszerte a Múzeumok Éjszakáját.
A rendezvény ötlete 1999-ben indult Franciaországból, nálunk 2003-ban szervezte meg először a kulturális tárca, 2005-re pedig európai mozgalommá nőtte ki magát. A nagyszabású esemény célja, hogy minél több látogató vonzzon a múzeumokba és galériákba. Az előző évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a rendezvény elérte a kívánt hatást, hiszen míg az első évben pár tízezren látogattak el a budapesti múzeumokba, addig a tavalyi évben 379 ezren voltak kíváncsiak a programokra országszerte. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter elmondta, hogy az idei éven a látogatószám megduplázódását várják.
Ez alkalomból a rendezvénysorozatban résztvevő 260 múzeumban késő éjszakáig lehet megtekinteni a jelenlegi nagy kiállításokat. A tárlatlátogatásokon kívül azonban számos mozgalmas és aktív program is várja az érdeklődőket, hiszen tűzzsonglőrködés, tánc- és színielőadások, különleges performanszok, zenei műsorok és érdekes beszélgetések izgalmas egyvelege zajlik majd több helyszínen.
2009-ben több újdonságot is bevezettek.
A korábbi évektől eltérően ebben az évben karszalag szolgál majd belépőjegyként, mellyel ingyenesen vehetők igénybe a BKV menetrendszerinti járatai is 16.00 órától hajnal 05.00 óráig, valamint az erre az alkalomra indított múzeumbuszok. Valamint a karszalag felmutatásával lehet a MÁV-START Zrt. által biztosított 50 % alkalmi kedvezménnyel menettérti jegyet vásárolni.
Először lesz idén múzeumi kerékpáros körjárat az OSZK és a Magyar Kerékpárosklub szervezésében. A túra a várból indul 21 órakor és a Városligetbe érkezik késő éjjel. Ez alkalomból több mint 100 férőhelyes ideiglenes kerékpártárolót telepítenek a várba.A múzeumok programjai változó időben kezdődnek 18-24 óra között. Jegyeket a helyszínen illetve a BKV pénztáraiban lehet megvásárolni, felnőtteknek 1 300, gyermekeknek 600 forintért, hat éven aluliaknak pedig ingyenes a belépés. A részletes programok után érdeklődők tájékozódhatnak a muzeumokejszakaja.hu oldalról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
