A vörösbor fogyasztása hatékony lehet a gondolkodásra – állítja a szeszesitallal kapcsolatos tanulmánysorozat legfrissebb kutatása.
Eduline
Sokan szeretnék, ha szellemi frissességük mindig száz százalékon állna, közeledve az érettségihez, a vizsgaidőszakhoz, vagy az államvizsgához pedig kifejezetten jól jönne egy kis extra teljesítmény. A hagyományos megoldások - szőlőcukor és koffein – sorát most egy újabb, vörös színű szerrel tovább bővíthetjük. A szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a resveratrol, mely megtalálható a vörösborban, málnában, fekete és vörösáfonyában, fokozza az agy vérellátását, ezáltal segíti a gondolkodást.
A kísérletek során a férfiak és a nők egyaránt jobban teljesítettek a fejszámolási teszteken miután resveratrolt kaptak. A szert általánosságban is számos egészségügyi előnnyel hozzák kapcsolatba, ilyen a zsírégetés vagy a szívbaj kockázatának csökkentése. A Northumbria Egyetem kutatóinak eredményei pedig azt mutatták, hogy a resveratrolt kapó kutatási alanyok szinte minden vizsgán jobb eredményeket értek el társakhoz képest – írta a Daily Mail.
Tavaly a kutatók már beszámoltak egy, a resveratrolon alapuló gyógyszerről, mely révén temérdek mennyiségű egészségtelen étel fogyasztható súlytöbblet keletkezése nélkül. A mesterséges gyógyszer, az SRT1720, rászedi ugyanis a szervezetet, így testünk zsírégetésbe kezd, hogy túlélje az ínséges időszakot. Mindemellett a rendszeres testmozgás minden előnyét is produkálja különösebb izommunka végzése nélkül is, ráadásul még a cukorbetegség kialakulását is megelőzheti. Más kutatások szerint gátolja az öregedést, és az Alzheimer kór kialakulását is. Napi fél pohár fogyasztásával pedig elkerülhetjük, hogy a szívbaj végezzen velünk.
A fehérbor azonban nem rendelkezik ezekkel az áldásos hatásokkal, ugyanis hiányzik belőle a vörös színt adó antioxidáns. Mindazonáltal, mint minden alkoholtartalmú ital, így a vörös és fehérborok is kapcsolatba hozhatók a mellrák magasabb kockázatával.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).