A vörösbor fogyasztása hatékony lehet a gondolkodásra – állítja a szeszesitallal kapcsolatos tanulmánysorozat legfrissebb kutatása.
Sokan szeretnék, ha szellemi frissességük mindig száz százalékon állna, közeledve az érettségihez, a vizsgaidőszakhoz, vagy az államvizsgához pedig kifejezetten jól jönne egy kis extra teljesítmény. A hagyományos megoldások - szőlőcukor és koffein – sorát most egy újabb, vörös színű szerrel tovább bővíthetjük. A szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a resveratrol, mely megtalálható a vörösborban, málnában, fekete és vörösáfonyában, fokozza az agy vérellátását, ezáltal segíti a gondolkodást.
A kísérletek során a férfiak és a nők egyaránt jobban teljesítettek a fejszámolási teszteken miután resveratrolt kaptak. A szert általánosságban is számos egészségügyi előnnyel hozzák kapcsolatba, ilyen a zsírégetés vagy a szívbaj kockázatának csökkentése. A Northumbria Egyetem kutatóinak eredményei pedig azt mutatták, hogy a resveratrolt kapó kutatási alanyok szinte minden vizsgán jobb eredményeket értek el társakhoz képest – írta a Daily Mail.
Tavaly a kutatók már beszámoltak egy, a resveratrolon alapuló gyógyszerről, mely révén temérdek mennyiségű egészségtelen étel fogyasztható súlytöbblet keletkezése nélkül. A mesterséges gyógyszer, az SRT1720, rászedi ugyanis a szervezetet, így testünk zsírégetésbe kezd, hogy túlélje az ínséges időszakot. Mindemellett a rendszeres testmozgás minden előnyét is produkálja különösebb izommunka végzése nélkül is, ráadásul még a cukorbetegség kialakulását is megelőzheti. Más kutatások szerint gátolja az öregedést, és az Alzheimer kór kialakulását is. Napi fél pohár fogyasztásával pedig elkerülhetjük, hogy a szívbaj végezzen velünk.
A fehérbor azonban nem rendelkezik ezekkel az áldásos hatásokkal, ugyanis hiányzik belőle a vörös színt adó antioxidáns. Mindazonáltal, mint minden alkoholtartalmú ital, így a vörös és fehérborok is kapcsolatba hozhatók a mellrák magasabb kockázatával.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
