A vörösbor fogyasztása hatékony lehet a gondolkodásra – állítja a szeszesitallal kapcsolatos tanulmánysorozat legfrissebb kutatása.
Sokan szeretnék, ha szellemi frissességük mindig száz százalékon állna, közeledve az érettségihez, a vizsgaidőszakhoz, vagy az államvizsgához pedig kifejezetten jól jönne egy kis extra teljesítmény. A hagyományos megoldások - szőlőcukor és koffein – sorát most egy újabb, vörös színű szerrel tovább bővíthetjük. A szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a resveratrol, mely megtalálható a vörösborban, málnában, fekete és vörösáfonyában, fokozza az agy vérellátását, ezáltal segíti a gondolkodást.
A kísérletek során a férfiak és a nők egyaránt jobban teljesítettek a fejszámolási teszteken miután resveratrolt kaptak. A szert általánosságban is számos egészségügyi előnnyel hozzák kapcsolatba, ilyen a zsírégetés vagy a szívbaj kockázatának csökkentése. A Northumbria Egyetem kutatóinak eredményei pedig azt mutatták, hogy a resveratrolt kapó kutatási alanyok szinte minden vizsgán jobb eredményeket értek el társakhoz képest – írta a Daily Mail.
Tavaly a kutatók már beszámoltak egy, a resveratrolon alapuló gyógyszerről, mely révén temérdek mennyiségű egészségtelen étel fogyasztható súlytöbblet keletkezése nélkül. A mesterséges gyógyszer, az SRT1720, rászedi ugyanis a szervezetet, így testünk zsírégetésbe kezd, hogy túlélje az ínséges időszakot. Mindemellett a rendszeres testmozgás minden előnyét is produkálja különösebb izommunka végzése nélkül is, ráadásul még a cukorbetegség kialakulását is megelőzheti. Más kutatások szerint gátolja az öregedést, és az Alzheimer kór kialakulását is. Napi fél pohár fogyasztásával pedig elkerülhetjük, hogy a szívbaj végezzen velünk.
A fehérbor azonban nem rendelkezik ezekkel az áldásos hatásokkal, ugyanis hiányzik belőle a vörös színt adó antioxidáns. Mindazonáltal, mint minden alkoholtartalmú ital, így a vörös és fehérborok is kapcsolatba hozhatók a mellrák magasabb kockázatával.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
