A Pannon Egyetem 400 hallgatójának és 27 tanárának jelszavai és személyes adatai kerültek ki.
A Neptunt több százezer magyar egyetemista és főiskolás használja a tanulmányi ügyei intézésére. Az adatokat emailben küldte el a támadó a médiának, hogy felhívja a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.
„Üdvözletem. Csatolva a Pannon Egyetem neptunkódjainak és jelszavainak egy része, diákoké, tanároké. Szeretnem leszögezni, hogy a csatolt adatokat jelen levél címzettjein kívül nem osztottam meg senkivel, az adatok birtoklásából nem származott anyagi előnyöm, a szerveren semmilyen módosítást nem hajtottam végre, valamint jelen levél elküldése után az adatokat töröltem a számítógépemről." - írta a hacker.
A mellékelt táblázatokban diákok és oktatók nevei, emailcímei és belépési jelszavai szerepeltek. A tanári jelszavak tanulmányi adatok módosítására adnak lehetőséget, de a hallgatói adatok is komoly visszaéléseket tesznek lehetővé.
...a teljes cikk elolvasható ittforrás: index.huAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
