A koraszülés megállításának gyógyszeres lehetőségeit is kutatja a Szegedi Tudományegyetem izolált szervi laboratóriuma.
A jövőben nemzetközi referencialaboratóriumként is működik a koraszülés megállításának gyógyszeres lehetőségeit kutató Szegedi Tudományegyetem izolált szervi laboratóriuma. A kulcsfontosságú kutatóhely ugyanis 2009. február 17-től szerb farmakológusokat is fogad, akik egy tréning keretében sajátíthatják el az ISOSYS izolált szervi rendszer használatát.
2009. február 17-19. között a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének izolált szervi laboratóriumába érkeznek a Nis-i Egyetem Orvostudományi Kar farmakológusai, hogy egy tréning keretében elsajátítsák a Szegeden évek óta alkalmazott ISOSYS izolált szervi rendszer használatát. A készülék-együttest gyártó Experimetria Kft. ugyanis – a sokéves közös kutatómunkának köszönhetően – Dr. Gáspár Róbertet, a laboratórium vezetőjét kérte fel a szerb gyógyszerészek képzésére.Az izolált szervi laboratórium a készülék fejlesztésének egyes lépéseiben is aktívan részt vett és jelenleg is közös, a méhműködést még pontosabban mérő rendszer korszerűsítésén dolgozik együtt a céggel. Az intézet egyik fő kutatási területe a terhes méhizomzat korai fájástevékenységének leállítására szolgáló szerek és hatásmechanizmusok kutatása, amely lényegében a koraszülés megállításának jövőbeni gyógyszeres lehetőségeinek keresését jelenti.
„Az ISOSYS rendszer egy olyan készülék-együttes, amely magában foglalja az izomszövetek túléltetéséhez és összehúzódásaik mechanikai méréséhez szükséges eszköztárat, ugyanakkor egy modern szoftverháttérrel is rendelkezik, mely a mechanikai választ azonnal digitális jellé, görbékké alakítja. A görbék értékelését pedig egy komoly, világviszonylatban is kiemelkedő analizáló rendszer segíti. A szerb kollégák lényegében a készülék használatát fogják megtanulni, bél- és érszöveten végzett kísérletek közben” – magyarázza Dr. Gáspár Róbert, az SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet egyetemi docense.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
