Miután a piros tintát, mint javítószínt kiűzték a brit tanintézetek nagy százalékából, újabb ötlettel álltak elő a szigetország iskolái: nem használják többé ezt a megjelölést. A Sheffield-i Watercliffe Meadow Primary már alkalmazza is az új, hiányos megnevezést, mert a vezetőség úgy gondolta, hogy az iskola szó negatív másodlagos jelentése káros lehet a diákokra és a szülőkre.
Linda Kingdon, az általános oktatási egység vezetője elmondta, hogy a változtatás közelebb hozza az intézményt a valósághoz, ám a döntést kritizálók szerint egyenesen nevetséges az efféle „politikai korrektség”.
Viszont a Watercliffe Meadow csupán egy a sok közül: temérdek tanintézet száműzte az „iskola” szót megnevezéséből, reagálva a szemléletváltozásra és az oktatási irányzatokra. Kingdon elmondása szerint a Watercliffe Meadow, mely három iskola összeolvadásából alakult, már a kezdetektől mellőzte az „iskola” szót.
„A Watercliffe Meadow a tudás helye. Az egyik ok, ami miatt így döntöttünk: a nálunk tanuló diákok szüleinek nagy része negatív fogalmi tartalommal párosítja az iskola szót. Ehelyett mi azt szeretnénk, hogy a családias tanulás helyszíne legyünk, ahova bárki betérhet. Képesek voltunk arra, hogy a semmiből indulva megalkossuk a tanulási tapasztalat egy új típusát. Nálunk nincsenek csengők, sípszó vagy zárt ajtók, szeretnénk szétfoszlatni az intézményesítettség jellegünket, a tanítást pedig közelebb hozni a való élethez” – mondta.
Richard Caborn, helyi képviselő nem volt meghatva: „Mindig is nyitott voltam az új ötletekre, de a valóság az, hogy az oktatás készíti fel a fiatal embereket az életre” – mondta. „Nem hiszem, hogy ehhez ejteni kellene az iskola megnevezést, nem értem, miért tették meg mégis.”
A nyelvműveléssel foglalkozó Campaign for Plain English szóvivője nevetségesnek minősítette az esetet: „Az új szavak használata az olyan egyszerű kifejezések helyett, mint amilyen az iskola szó is, akadályozza a gyerekek tanulási képességeit.”
Azonban, Barnsley városa is úgy döntött: 13 középiskolája helyett a jövőben kilenc „haladó oktatási központ” várja majd a tanulni vágyókat. A szóvivő szerint mindez része a tanulást újragondoló Remaking Learning nevet viselő programnak, mely célja az érintett területek újjászervezése a mindenkori tudás teljes felölelésével az óvódás kórtól egészen a felnőtt korig bezárólag.
David Fann, az igazgatókat tömörítő National Association of Head Teachers tagja úgy véli: ez a fajta változás visszatükrözi azt a tényt, miszerint az iskoláktól már most elvárják, hogy 7/24 órában, az év 365 napján rendelkezésre álljanak.
A döntéshozók tervei szerint ugyanis a következő évig biztosítaniuk kell az oktatási intézményeknek a gyermekgondozást, mint szolgáltatást, reggel nyolctól este hat óráig minden tanulónak, egész évben. Valamint, az sem elhanyagolható nyomásként nehezedik rájuk, hogy esténként és az oktatási szünetekben a felnőttképzésnek adják át a helyet.
John Dunford, az Association of School and College Leaders vezetője szerint Angliában a középiskolák nagy része előszeretettel jelöli meg magát felsőoktatási intézményként, mert úgy jobban lehet érvényesülni az oktatási piacon.
A Buckingham Egyetem professzora, Alan Smithers szerint az iskola szó eltávolítása nem más, mint a valósággal történő szembesülés előli menekülés. „Őszintén, ha valamint tudásközpontnak nevezünk, azzal csak összezavarjuk a felnőtteket, amely rossz hatással lehet az intézményekre” – mondta.
Ez nagyjából olyan, mintha a kukásembert hulladékeltávolító gépésznek, a konyhás nénit pedig oktatás-központi tápláléktermelési asszisztensnek neveznénk.
