Az elmúlt 20 évben nagymértékben megváltozott az oktatás és az iskola szerepe, és ezzel párhuzamosan változik a tanárok szerepe is. Növekszik a felelősségük, egyre több feladatot látnak el a klasszikus tantermi tanítás mellett. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés, a szakmai készségek fejlesztése, innovatív oktatási gyakorlatok alkalmazása, miközben a pedagógusoknak egyénenként és az iskolai tantestület csapatának tagjaként is meg kell felelniük az új oktatási környezet által támasztott kihívásoknak. Az Egész életen át tartó tanulás program nemzetközi projektjei lehetőséget nyújtanak a személyes és szakmai fejlődésre, és az új módszertani elemek, új szemléletmód elsajátítása mellett - a kölcsönös tanulás jegyében - a pedagógusok megerősítést kaphatnak saját erősségeikről is.
Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás (LLP) programjának keretében tavaly 540 nyertes közoktatási projekt született, 2,5 millió eurós támogatással. Ezek egy részét a tanárok külföldi tanulmányútja tette ki: 400 ezer eurós keretből összesen 231 pedagógus utazhatott külföldre. Az érdeklődés és a szakmai fejlődés igénye pedig tovább nő: az idei pályázati határidőig több mint 400 pedagógus továbbképzésre irányuló pályázata érkezett be a Tempus Közalapítványhoz.Az egész életen át tartó tanulás koncepciójának lényege, hogy egységes ívként értelmezi a tanulást, nem válnak el élesen az egyes szakaszok és szektorok. Különösen fontos témákat vet fel a közoktatás és a felsőoktatás metszéspontja, hiszen itt dől el, hogy a jövő generációkat tanító leendő tanárok valóban olyan képzésben részesülnek-e, amit aztán az iskolákban hasznosítani tudnak.A mobilitási programok fontos elemét jelenti a mentorálás: a külföldi gyakorlatra kiutazó fiatalok vagy a tanárasszisztensek nincsenek magukra hagyva, egy helyi mentor folyamatosan segíti őket, figyelemmel követi a munkájukat, fejlődésüket. Erre az összetett és sok empátiát igénylő feladatra azonban előbb magukat a mentorokat is alaposan fel kell készíteni ahhoz, hogy sikeres legyen egy-egy ilyen gyakorlat.Tanári autonómia és új tanítási módszertanA tanári autonómia és felelősség egyik fontos megnyilvánulási formája az alkalmazott tanítási módszerek megválasztása, erre számos érdekes példát hallhattak a résztvevők az intelligenciatípus-kategóriák szerinti, a gyerekek figyelmének felkeltését célzó módszertani ötletektől a kis iskolák túlélési stratégiájáig. A Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont Leonardo projektje például egy igen aktuális kérdésre keresi a választ. Az információs társadalom hatásaival mindannyian nap mint nap szembesülünk, és ha szeretnénk megérteni azt, ami körülöttünk történik, szemléletváltásra kényszerülünk. Velünk él már az úgynevezett Net Generáció, az 1980-90 között született fiatalok, akik másképpen tanulnak, másképpen kommunikálnak, mint ahogy szüleik, tanáraik tették. A "digitális bennszülöttek" ismereteik nagy részét az internetről szerzik, számukra a mindennapi élet elképzelhetetlen a számítógép nélkül. A változások nem hagyják érintetlenül az iskolákat sem. Ma már szinte minden iskola viszonylag elfogadható informatikai infrastruktúrával rendelkezik, az e-learning módszerek azonban nem épültek be az oktatás hétköznapjaiba. Miközben a diákok a neten lógnak, és szünet nélkül "be vannak kapcsolva", a tanárok ott ragadtak a virtuális vagy valóságos osztályteremben, a hagyományos pedagógiai eszközöket használva. A projekt célja a tanárok "belhálózása": különböző fejlesztésekkel és termékekkel hozzájárulni ahhoz, hogy a hazai és európai szakképzés tanárai megismerkedhessenek az új pedagógiai paradigma, a konnektivizmus alapgondolataival és a pedagógiai gyakorlatban közvetlenül alkalmazható módszereivel.DíjazottakA jó példák sorát erősítve itt adták át a legjobb nyelvoktatási kezdeményezések elismerésére szolgáló Európai Nyelvi Díjat. Idén a Fast English Nyelviskola egy középiskolásoknak kidolgozott tehetséggondozó nyelvi programmal mutatott fel kiemelkedő eredményeket, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár pedig egy regionális, mesékre épülő, játékos és innovatív vetélkedő szervezésében, melynek kidolgozása és megvalósítása az Alternative English Schoollal együttműködésben történt.A konferencián, immár hagyományként, díjazták a legjobb Leonardo mobilitási beszámolót is, amely idén a gyomaendrődi "Dél-Alföld-Európai Unió" Gazdasági, Kulturális, Oktatási, Integrációs Együttműködést Koordináló Egyesületé, amely "A lovas ágazat a hátrányos kistérségek felzárkóztatási eszköze" című projekt nyomán született. A kiválóan előkészített és megvalósított pályázat tizenöt kedvezményezett számára tette lehetővé az egyhetes franciaországi gyakorlatot, illetve tapasztalatcserét. Két turnus keretében tanulmányozták a kiutazók a lovas turizmust, a lótartással kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint a belovagló képzést. (www.edupress.hu)