Napi harminc perc, két év előny

Két évvel hamarabb és könnyebben tanulnak meg olvasni azok a gyerekek, akik naponta fél órát töltenek az olvasás gyakorlásával – derítette ki egy kutatás.

  • Hatházi Szilvia
Több mint ötezer, olvasási nehézséggel küzdő hat éves gyereket vizsgáltak a kutatók a tanulmány elkészítése során. Mindannyiuknak feladata volt, hogy öt hónapon keresztül legalább fél órát olvasással vagy annak gyakorlásával töltsék. Ezzel párhuzamosan az íráskészség is drámaian javult.

A kutatáshoz egy program is kapcsolódik, amelyet a „Minden gyerek szeret olvasni” címmel indították el. A felmérések szerint körülbelül 30 ezer gyerek kerül ki úgy az általános iskolákból, hogy a legalapvetőbb olvasási és írási készségekkel is problémája van. Ráadásul legtöbbjük szegény családból származik.

A programban hozzávetőlegesen 500 brit iskola vett részt, ahol tesztelték a napi harminc perces olvasás eredményeit. Érdekes módon az ugyanabban az iskolában tanuló, ám a tesztben részt nem vevő gyerekek olvasási készsége is javult egy kicsit. Az eredményeket látva a módszert más iskolákban is bevezetik majd.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.