Iskolatörténeti kiállítás a BMF-en - 110 év távlatából

A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának jogelődje 2008-ban 110 esztendős. Ebből az alkalomból - a Magyar Tudomány Ünnepe és a 110 év a műszaki szakoktatás és kutatás szolgálatában című XXIV. Nemzetközi Kandó Konferencia eseményeihez kapcsolódva - iskolatörténeti kiállítást rendezett a Tavaszmező utcai Könyvtár a Tavaszmező utca 17. számú épület aulájában.

  • Edupress

A kiállítást november 6-án dr. Turmezei Péter dékán nyitotta meg. Anyagát az elmúlt 30 esztendőben összegyűlt - nagyrészt - eredeti dokumentumok, relikviák, emléktárgyak képezik. Az iskola és jogelődeinek történeti szakaszai jelennek meg a kiállításon, hat vitrinben.

Edupress

A tárlók az intézmény történetének meghatározó szakaszait mutatják be, így 1898-1920 közötti Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát, majd a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolát. 1941-ben új képzési forma indult az intézményben és ekkor felvette az iskola Kandó Kálmán nevét, és Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Ipari Középiskola néven szerepelt a továbbiakban. 1957-1962-ig

Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumként, majd Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumként működött az intézmény.1969-től 1999-ig Kandó Kálmán (Villamosipari) Műszaki Főiskola megnevezéssel, felsőoktatási intézményként fogadta a hallgatókat. 2000. január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karaként folytatja képzési tevékenységét. A Kandó Iskola-történeti kiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével a ma 93 éves Niklasz József egykori hallgató és kolléga, valamint több, a Kandó Technikumban végzett jelenlegi munkatárs is.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.