"Mi leszel, ha nagy leszel?" – teszik fel a kíváncsi felnőttek a kérdést, általában már az óvódás korú gyerekeknek is. Tűzoltó, katona vagy esetleg szemeteskocsi, hangzik a válasz. A gyerekek azonban manapság már Paris Hiltonok, David Beckhamek, vagy tehetségkutató verseny győztesei szeretnének lenni. Összefoglalva tehát: hírességek.
Egy felmérés szerint ugyanis a diákok egyharmada ezt tekinti élete céljának A szakemberek szerint ennek az oka az, hogy az iskolák nem inspirálják eléggé a diákokat, nem mutatnak egyetlen követendő példát sem, ezzel szemben a tévé viszont megteszi. Miért is akarnának a gyerekek biokémikusok lenni, amikor arról sem tudnak, hogy létezik ilyen szakma? A tehetségkutató versenyek azonban nagy teret nyertek maguknak a kereskedelmi televíziókban és egyre fiatalabb lányok és fiúk neveznek be. Gondoljunk csak a Megasztár 4. részében induló, 13 éves Tóth Lüszire, akinek részvétele nagy vitákat váltott ki. Világszerte egyre több tinédzser vágyik a sztárok könnyű életére, amelyhez semmiféle különösebb szakképzettség és tudás nem szükségeltetik. A megkérdezett angol gyerekek 62%-a David Beckham szeretne lenni (vagy éppen a felesége), 32%-uk pedig Paris Hilton.
Fontos lenne tehát, ha a diákok más követendő példát is látnának maguk előtt, és megtanulnák tisztelni azokat az embereket, akik kemény munkával jutottak a karrierjük csúcsára. Bár, a felmérések szerint, az óvodáskorú gyerekekben még mindig sok a lelkesedés, legtöbbjük nővér, vízvezetékszerelő vagy villanyszerelő szeretne lenni. Később az újságírás felé kacsintgatnak, vagy a választott szakmájuk legjobbjai szeretnének lenni. Aztán 16-18 éves korukban elvesztik ezt az ambíciót. A szakemberek szerint a társadalom sem becsüli meg kellőképpen azokat az embereket, akik keményen küzdenek a céljaikért. A fiatalok tele vannak ötletekkel, de a szappanoperák és a valóságshow-k egy idő után beszűkítik az elképzeléseiket. Nagy szükség lenne tehát, ha több lehetőséget ismertetnénk meg a gyerekekkel, olyan mintákat adnánk nekik mint az asztronauták és orvosok, akik elmondhatják a gyerekeknek, milyen nagyszerű érzés tenni valamit az emberekért.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
