"Mi leszel, ha nagy leszel?" – teszik fel a kíváncsi felnőttek a kérdést, általában már az óvódás korú gyerekeknek is. Tűzoltó, katona vagy esetleg szemeteskocsi, hangzik a válasz. A gyerekek azonban manapság már Paris Hiltonok, David Beckhamek, vagy tehetségkutató verseny győztesei szeretnének lenni. Összefoglalva tehát: hírességek.
Egy felmérés szerint ugyanis a diákok egyharmada ezt tekinti élete céljának A szakemberek szerint ennek az oka az, hogy az iskolák nem inspirálják eléggé a diákokat, nem mutatnak egyetlen követendő példát sem, ezzel szemben a tévé viszont megteszi. Miért is akarnának a gyerekek biokémikusok lenni, amikor arról sem tudnak, hogy létezik ilyen szakma? A tehetségkutató versenyek azonban nagy teret nyertek maguknak a kereskedelmi televíziókban és egyre fiatalabb lányok és fiúk neveznek be. Gondoljunk csak a Megasztár 4. részében induló, 13 éves Tóth Lüszire, akinek részvétele nagy vitákat váltott ki. Világszerte egyre több tinédzser vágyik a sztárok könnyű életére, amelyhez semmiféle különösebb szakképzettség és tudás nem szükségeltetik. A megkérdezett angol gyerekek 62%-a David Beckham szeretne lenni (vagy éppen a felesége), 32%-uk pedig Paris Hilton.
Fontos lenne tehát, ha a diákok más követendő példát is látnának maguk előtt, és megtanulnák tisztelni azokat az embereket, akik kemény munkával jutottak a karrierjük csúcsára. Bár, a felmérések szerint, az óvodáskorú gyerekekben még mindig sok a lelkesedés, legtöbbjük nővér, vízvezetékszerelő vagy villanyszerelő szeretne lenni. Később az újságírás felé kacsintgatnak, vagy a választott szakmájuk legjobbjai szeretnének lenni. Aztán 16-18 éves korukban elvesztik ezt az ambíciót. A szakemberek szerint a társadalom sem becsüli meg kellőképpen azokat az embereket, akik keményen küzdenek a céljaikért. A fiatalok tele vannak ötletekkel, de a szappanoperák és a valóságshow-k egy idő után beszűkítik az elképzeléseiket. Nagy szükség lenne tehát, ha több lehetőséget ismertetnénk meg a gyerekekkel, olyan mintákat adnánk nekik mint az asztronauták és orvosok, akik elmondhatják a gyerekeknek, milyen nagyszerű érzés tenni valamit az emberekért.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
