Hírnév éhség

"Mi leszel, ha nagy leszel?" – teszik fel a kíváncsi felnőttek a kérdést, általában már az óvódás korú gyerekeknek is. Tűzoltó, katona vagy esetleg szemeteskocsi, hangzik a válasz. A gyerekek azonban manapság már Paris Hiltonok, David Beckhamek, vagy tehetségkutató verseny győztesei szeretnének lenni. Összefoglalva tehát: hírességek.

  • Eduline

Egy felmérés szerint ugyanis a diákok egyharmada ezt tekinti élete céljának A szakemberek szerint ennek az oka az, hogy az iskolák nem inspirálják eléggé a diákokat, nem mutatnak egyetlen követendő példát sem, ezzel szemben a tévé viszont megteszi. Miért is akarnának a gyerekek biokémikusok lenni, amikor arról sem tudnak, hogy létezik ilyen szakma? A tehetségkutató versenyek azonban nagy teret nyertek maguknak a kereskedelmi televíziókban és egyre fiatalabb lányok és fiúk neveznek be. Gondoljunk csak a Megasztár 4. részében induló, 13 éves Tóth Lüszire, akinek részvétele nagy vitákat váltott ki. Világszerte egyre több tinédzser vágyik a sztárok könnyű életére, amelyhez semmiféle különösebb szakképzettség és tudás nem szükségeltetik. A megkérdezett angol gyerekek 62%-a David Beckham szeretne lenni (vagy éppen a felesége), 32%-uk pedig Paris Hilton.

Fontos lenne tehát, ha a diákok más követendő példát is látnának maguk előtt, és megtanulnák tisztelni azokat az embereket, akik kemény munkával jutottak a karrierjük csúcsára. Bár, a felmérések szerint, az óvodáskorú gyerekekben még mindig sok a lelkesedés, legtöbbjük nővér, vízvezetékszerelő vagy villanyszerelő szeretne lenni. Később az újságírás felé kacsintgatnak, vagy a választott szakmájuk legjobbjai szeretnének lenni. Aztán 16-18 éves korukban elvesztik ezt az ambíciót. A szakemberek szerint a társadalom sem becsüli meg kellőképpen azokat az embereket, akik keményen küzdenek a céljaikért. A fiatalok tele vannak ötletekkel, de a szappanoperák és a valóságshow-k egy idő után beszűkítik az elképzeléseiket. Nagy szükség lenne tehát, ha több lehetőséget ismertetnénk meg a gyerekekkel, olyan mintákat adnánk nekik mint az asztronauták és orvosok, akik elmondhatják a gyerekeknek, milyen nagyszerű érzés tenni valamit az emberekért.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.