Hírnév éhség

"Mi leszel, ha nagy leszel?" – teszik fel a kíváncsi felnőttek a kérdést, általában már az óvódás korú gyerekeknek is. Tűzoltó, katona vagy esetleg szemeteskocsi, hangzik a válasz. A gyerekek azonban manapság már Paris Hiltonok, David Beckhamek, vagy tehetségkutató verseny győztesei szeretnének lenni. Összefoglalva tehát: hírességek.

  • Eduline

Egy felmérés szerint ugyanis a diákok egyharmada ezt tekinti élete céljának A szakemberek szerint ennek az oka az, hogy az iskolák nem inspirálják eléggé a diákokat, nem mutatnak egyetlen követendő példát sem, ezzel szemben a tévé viszont megteszi. Miért is akarnának a gyerekek biokémikusok lenni, amikor arról sem tudnak, hogy létezik ilyen szakma? A tehetségkutató versenyek azonban nagy teret nyertek maguknak a kereskedelmi televíziókban és egyre fiatalabb lányok és fiúk neveznek be. Gondoljunk csak a Megasztár 4. részében induló, 13 éves Tóth Lüszire, akinek részvétele nagy vitákat váltott ki. Világszerte egyre több tinédzser vágyik a sztárok könnyű életére, amelyhez semmiféle különösebb szakképzettség és tudás nem szükségeltetik. A megkérdezett angol gyerekek 62%-a David Beckham szeretne lenni (vagy éppen a felesége), 32%-uk pedig Paris Hilton.

Fontos lenne tehát, ha a diákok más követendő példát is látnának maguk előtt, és megtanulnák tisztelni azokat az embereket, akik kemény munkával jutottak a karrierjük csúcsára. Bár, a felmérések szerint, az óvodáskorú gyerekekben még mindig sok a lelkesedés, legtöbbjük nővér, vízvezetékszerelő vagy villanyszerelő szeretne lenni. Később az újságírás felé kacsintgatnak, vagy a választott szakmájuk legjobbjai szeretnének lenni. Aztán 16-18 éves korukban elvesztik ezt az ambíciót. A szakemberek szerint a társadalom sem becsüli meg kellőképpen azokat az embereket, akik keményen küzdenek a céljaikért. A fiatalok tele vannak ötletekkel, de a szappanoperák és a valóságshow-k egy idő után beszűkítik az elképzeléseiket. Nagy szükség lenne tehát, ha több lehetőséget ismertetnénk meg a gyerekekkel, olyan mintákat adnánk nekik mint az asztronauták és orvosok, akik elmondhatják a gyerekeknek, milyen nagyszerű érzés tenni valamit az emberekért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.