A Children Now által készített felmérés szerint az ifjúságnak szóló televíziós adások nagy része nem felel meg az előírt minőségnek. Dale Kunkel kommunikációs professzor által vezetett Arizona Egyetem kutatócsoportja azt találta, hogy nyolcból mindössze egy műsor rendelkezik a magas minőségi elvárásoknak megfelelő kritériumokkal.
Az „Oktatásügy/Elégtelen” címet viselő tanulmány, mely a gyerekek számára készült oktató/informáló (E/I) műsorszerkesztés ismeretterjesztésének minőségével és elérhetőségével foglalkozik, a kereskedelmi televíziók által leadott tévéműsorok E/I minőségét vizsgálta.
Mint ismeretes, több országban a kereskedelmi tévétársaságok számára törvény határozza meg a gyermekek számára készült ismeretterjesztő műsorok heti minimum óraszámát (Amerikában ez hetente három óra), mindazonáltal az irányelvek csak azt szabják meg, hogy mi számít oktatóműsornak, de nem rendelkeznek a tartalom minőségére vonatkozólag. A gyerekvédő szervezet, a Children's Television Act (CTA) célja, hogy növeljék a jó minőségű oktatóműsorok elérhetőségét, mint amilyen például a PBS-féle Szezám utca.
Kunkel, és Illinois Egyetemi kutatótársai, Barbara J. Wilson és Kristin L. Drogos, 40 műsor 120 epizódját elemezték, majd kiértékelték az oktatási kritériumok széles skáláján, hogy felmérhessék a fiatalság televízióból szerezhető tudását.
Eredményeik szerint a legtöbb E/I műsor korlátozott ismeretterjesztő értéket hordoz: minden nyolcadik, azaz mindössze 13 százalék felel meg a minőségi követelményeknek. Közel minden negyedik, vagyis 23 százalék sorolható a minimális kategóriába, míg a maradék 63 százalék a mérsékelt oktatási kategóriát kapta.
A kutatók ráadásul arra is fény derítettek, hogy az E/I epizódok 28 százaléka tele van erőszakos tartalommal, fizikai vagy szociális agresszióval egyaránt, amely nagyban aláássa az ismeretterjesztő műsorokról alkotott képet, és nem utolsó sorban, nincsenek jó hatással a fejlődő gyermekekre sem.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
