A Children Now által készített felmérés szerint az ifjúságnak szóló televíziós adások nagy része nem felel meg az előírt minőségnek. Dale Kunkel kommunikációs professzor által vezetett Arizona Egyetem kutatócsoportja azt találta, hogy nyolcból mindössze egy műsor rendelkezik a magas minőségi elvárásoknak megfelelő kritériumokkal.
Az „Oktatásügy/Elégtelen” címet viselő tanulmány, mely a gyerekek számára készült oktató/informáló (E/I) műsorszerkesztés ismeretterjesztésének minőségével és elérhetőségével foglalkozik, a kereskedelmi televíziók által leadott tévéműsorok E/I minőségét vizsgálta.
Mint ismeretes, több országban a kereskedelmi tévétársaságok számára törvény határozza meg a gyermekek számára készült ismeretterjesztő műsorok heti minimum óraszámát (Amerikában ez hetente három óra), mindazonáltal az irányelvek csak azt szabják meg, hogy mi számít oktatóműsornak, de nem rendelkeznek a tartalom minőségére vonatkozólag. A gyerekvédő szervezet, a Children's Television Act (CTA) célja, hogy növeljék a jó minőségű oktatóműsorok elérhetőségét, mint amilyen például a PBS-féle Szezám utca.
Kunkel, és Illinois Egyetemi kutatótársai, Barbara J. Wilson és Kristin L. Drogos, 40 műsor 120 epizódját elemezték, majd kiértékelték az oktatási kritériumok széles skáláján, hogy felmérhessék a fiatalság televízióból szerezhető tudását.
Eredményeik szerint a legtöbb E/I műsor korlátozott ismeretterjesztő értéket hordoz: minden nyolcadik, azaz mindössze 13 százalék felel meg a minőségi követelményeknek. Közel minden negyedik, vagyis 23 százalék sorolható a minimális kategóriába, míg a maradék 63 százalék a mérsékelt oktatási kategóriát kapta.
A kutatók ráadásul arra is fény derítettek, hogy az E/I epizódok 28 százaléka tele van erőszakos tartalommal, fizikai vagy szociális agresszióval egyaránt, amely nagyban aláássa az ismeretterjesztő műsorokról alkotott képet, és nem utolsó sorban, nincsenek jó hatással a fejlődő gyermekekre sem.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
