A versenypolitika legfontosabb elemeit ismerhetik meg az érdeklődők a Szabadsuli 2008. őszi szemeszterének interaktív, internettelevíziós előadásain. A Gazdasági Ver¬senyhivatal pályázati támogatásával november 6-án, csütörtökön délután 16 órakor induló, négyrészes előadássorozatot a Szabadsuli (www.szabadsuli.hu) honlapon, il¬letve a Pénzportál (www.penzportal.hu) Szabadsuli menüpontja alatt kísérhetik figye¬lemmel az internetezők.
A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanachot immár 18. esztendeje megjelentető TAS Kiadó 2007 őszén indította el Szabadsuli címmel – elsősorban középiskolásoknak szóló – pénzügyi, gazdasági témájú előadássorozatait. Az interaktív, internettelevíziós technológiával sugárzott előadásokat a hazai pénzügyi élet olyan neves szakemberei, vezetői tartották, mint például az Állami Számvevőszék elnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke és vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, valamint több kereskedelmi bank felsővezetője. Ezeknek az előadá¬soknak a videóanyaga – a kapcsolódó oktatási anyagokkal és mintegy 50 órányi egyéb, pénzü¬gyi témájú internettelevíziós előadással együtt – megtekinthető-meghallgatható a Szabadsuli honlapján, a www.szabadsuli.hu internetes címen.
A Szabadsuli most kezdődő szemesztere a versenypolitikával, a versenykultúrával ismerteti meg nem csak a középiskolás fiatalokat, de a téma iránt érdeklődő valamennyi internetezőt. A Gazdasági Versenyhivatal szakemberei a versenypolitika alapjain túl olyan területekre nyújta¬nak betekintést, mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a közbeszerzések ügye, vagy éppen a verseny érvényesülése a banki, a telekommunikációs és az energiaszektorban. A soro¬zat negyedik – és egyben befejező – előadása a versenyjog és a fogyasztóvédelem témáját tag¬lalja, érintve a reklámetika kérdéseit is.
A 40 perces előadások csütörtökönként (tehát 2008. november 6-án, 13-án, 20-án és 27-én) délután 16 órakor kezdődnek Az előadásokat követően a nézők élő internetes chat keretében kérdezhetnek az előadóktól. Az előadássorozat kép- és hanganyaga a kapcsolódó tananyagok¬kal (prezentációkkal, jegyzetekkel, tesztekkel, ajánlott irodalomjegyzékekkel) együtt elérhető marad a Szabadsuli honlapon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
