Lesz integráció, vagy nem lesz a Tessediken?

A szarvasi Tessedi Sámuel Főiskola szenátusának egyöntetű döntését - miszerint 2009 januárjától a gödöllői Szent István Egyetembe integrálódva kíván tovább működni - a csupán véleményezési joggal rendelkező megyegyűlés egyhangúlag elutasította a szeptemberben tartott ülésén, az októberi megyegyűlésen pedig csak a szocialista képviselők támogatták az integrációt. Az intézmény képviselőit a megyegyűlés egyik ülésére sem hívta meg. A mai ülésen nem csak az intézmény vezetősége, hanem a hallgatói önkormányzat is jelen lesz - adta hírül a Hír6.

  • Edupress
Edupress

A Tessedik Sámuel Főiskola vezetése és a Hallgatói Önkormányzat egyöntetűen az integrációban látja az intézmény túlélésének egyetlen esélyét, hiszen a megváltozott felsőoktatási rendszerben a főiskola nehéz helyzetbe került. A megyei képviselő-testület fideszes többsége azonban így sem lát garanciát a megyei felsőoktatás továbbélésére, valamint a vagyoni helyzet is tisztázatlan számára, ezért arra szólította fel a Békés megyei MSZP-s képviselőket, hogy az integrációról szóló parlamenti voksoláson szavazzanak nemmel. Ezt azonban a szocialista képviselők elutasították. Miután sem a szeptemberi, sem az októberi ülésre nem hívták meg az intézmény képviselőit, a mai ülésen nem csak az intézményvezetők, hanem a hallgatók is képviseltetik magukat.

A Hír6 információi szerint a Szent István Egyetem és a Tessedik Sámuel Főiskola szenátusi döntését követően a két intézmény gazdasági tanácsa is jóváhagyta az integrációra vonatkozó döntést. Az intézmények tehát már döntöttek, a megyegyűlés pedig csak véleményezési joggal élhet a kérdésben.

A hírportál szerint az Országgyűlés novemberben szavaz az integrációról, amely eldönti, hogy a szarvasi intézmény más néven, de szélesebb képzési kínálattal folytathatja-e működését.

A szavazás azért is időszerű, mert a kibővült intézmények a jövő év januárjában már érvényes és elfogadott költségvetéssel kell rendelkeznie.(forrás: Hír6.hu)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.