A kutatások szerint az iskolát kezdő diákok között a lányok két hónappal előrébb tartanak, mint a fiúk a verbális, nem verbális és a vizuális készségek terén. Az élmezőnyben haladnak, egészen a felsőbb osztályokig. Ott aztán fordul a kocka, és a fiúk beelőznek.
Brit kutatók három, különböző korosztályba tartozó csoportot teszteltek, amely során vizsgálták a szókincset, a képfelismerési, mintaalkotási, térbeli és szóbeli képességet. A kutatást vezetők szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a lányok okosabbak lennének a fiúknál. Az igaz, hogy a lányok három éves koruktól kezdve gyorsabban és könnyebben tanulnak, ennek oka azonban az, hogy általában a magatartásukkal is kevesebb probléma van, így jobban tudnak a tanulásra koncentrálni.
A kutatók megállapították azt is, hogy azok a gyermekek, akiknek mindkét szülője dolgozik, jobban teljesítenek az iskolában. Általában három-négy hónappal előrébb járnak, több a szókincsük és jobb a vizuális készségük, mint társaiknak. Azoknak a szülőknek a gyermekei, akik semmiféle képzettséggel nem rendelkeznek, nagyon le vannak maradva a többiektől. Egy évvel mögöttük járnak a szókincs területén, és több hónapos hátrányuk van a képfelismerési és mintaalkotási képességekben. Nem meglepő, hogy a teljes családban élő gyerekek jobban haladnak a csonka családból érkezettekhez képest.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
