Sürgeti a hiányszakmákra jelentkezők tanulmányi ösztöndíjának emelésével kapcsolatos kormányzati döntés meghozatalát Bókay Endre, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke, szocialista országgyűlési képviselő. Szerinte a tervezet mielőbbi éltbe léptetése az oktatás és a gazdaság számára is kedvező következményekkel járna - adta hírül az MTI.
Az eddigi ösztöndíjak összegét a divatszakokon a minimálbér 50, a hiányszakmák esetében 70 százalékában maximalizálták, a tervezet szerint viszont az utóbbi esetében a minimálbér 100 százaléka is elnyerhető lenne. A képviselő szerint ez már a 2009-es jelentkezési időszakban motiváció lehetne a felvételi döntésben.
A tervezet a különböző hiányszakmákat régiók szerint határozná meg, az elnyerhető ösztöndíjösszegeket pedig eszerint differenciáltan tenné elérhetővé. A sikeresebb eredmény érdekében Bókay szükségesnek tartja, hogy a hiányszakmákra reklámkampányok segítségével hívják fel az érintettek figyelmét. A képviselő kiemelte, a Dél-Dunántúlon elkészültek a regionális fejlesztési és képzési központok javaslatai a 2009-ben induló szakképesítést nyújtó osztályok számáról. Ezt azért tudták pontosan meghatározni, mert a régió szakmunkásképző és szakközépiskolái felismerték, hogy érdekük lépést tartani a törvényi változásokkal, és térségi integrált szakképző központokba, valamint szakképzés szervezési társulásokba tömörültek.
A jövő évtől ugyanis néhány egyedi, speciális intézetet leszámítva csak azok az intézetek részesülhetnek vállalati vagy pályázati, fejlesztési támogatásban, amelyek társulásokba integrálódtak.
Bókay továbbá elmondta, az induló osztályok számában jelentősek az eltérések. A Dél-dunántúli Régióban 30-50 százalékkal csökkent a ruhaipari és fodrász, míg 50-100 százalékkal növekedett a gépész, a hegesztő, a burkoló és építőipari mesterségeket tanulók osztályainak száma.Most nincs szükség annyi húsipari szakmunkásra és pékre sem, mint eddig, ugyanakkor szívesen fogadják azokat, akik kétszakos pék-cukrásznak jelentkeznek.
Forrás: MTI, munka.org
(
)
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
