A számítógépes játékokról eddig szinte csak rosszat hallhattunk. Szülők és gyermekpszichológusok tömege hívta fel a figyelmet az agresszív játékok negatív hatásaira. Ám létezik hasznos oldala is a videojátékoknak. Egy New York-i iskola most a matematika tanulásban hívja segítségül.
A nyolcadik osztályos gyerekek minden hétfőn reggel a számítógépteremben kezdenek, és nekilátnak játszani. Virtuális alagutakon száguldoznak és versenyeznek a társaikkal. A videojátékok azonban bizonyos időközönként megállnak, a képernyőn pedig egy matematikai feladat jelenik meg, amelyet a gyerekeknek meg kell oldaniuk, hogy folytathassák a versenyt. A feladatok széles skálán mozognak, a legegyszerűbb algebra kérdésektől a bonyolultabb egyenletekig – és a gyerekek mindet sokkal könnyebben oldják meg, mintha a tanteremben ülve, a füzetük fölött görnyedve kellene. Itt ugyanis egy-egy helyes válaszért ötszáz plusz pontot kaphatnak (a helytelenért viszont csak 25-öt vonnak le). A játék megnyerése ugyan nem jár külön ajándékkal, de a gyerekeket kellőképpen inspirálja a verseny és a győzelemmel járó dicsőség.
A Dimension-M – M, mint matematika – játék bevezetése óta a diákok nagy része sokkal pozitívabban áll az addig kevésbé szeretett tantárgyhoz. Ráadásul a diákok annyira szeretik, hogy nem csak az iskolában játszanak a Dimension-M-mel, hanem otthon is, a tanárok szerint egyszerűen képtelenek letenni. A videojátékok oktatásban való használatát a Games for Leraning (Játékok a Tanulásért) Intézet vizsgálja. Az intézet három millió dollárt áldozott a kutatásokra, és a Microsofttal és hat amerikai egyetemmel együttműködve fejlesztette ki a Dimension-M-et, amelyet egy New York-i cég, a Tabula Digita készítette el. 2006-ban 13 iskolában tesztelték, és azóta több mint 300 iskolában próbálták már ki. A Tabula Digita vezérigazgatója, Ntiedo Etuk maga is számítógépes játékokon nőtt fel, és mint elektromérnök lehetőséget látott abban, hogy a videojátékok új generációját a tanulással ötvözze. A Dimension-M ára diákokként évi 10 és 20 dollár között mozog. A cég úgy tervezi, hogy jövőre újabb játékokat ad ki, amelyek a matematikán kívül más tudományágakra is specializálódik majd. A cég szeretné majd megosztani a tapasztalatait más szoftverfejlesztő cégekkel is, ám nem tervezik, hogy a hasonló játékokat kereskedelmi forgalomban is árulják majd.
A Dimension-M által elért eredmények szemmel láthatóak – a használatuk által négy százalékkal növekedett azoknak a diákoknak a száma, akik sikeresen letették a matematika vizsgájukat. A tanárok és a diákok igényei így találkoztak. A nebulóknak ugyan másodlagos a matematika elsajátítása, de szeretnek játszani – e kettő a Dimensio-M révén most egyszerre megvalósítható, természetesen a tanárok legnagyobb megelégedésére.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
