Magánnyomozók a Budapesti Műszaki Főiskolán

Együttműködési megállapodást írt alá Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke és Prof. Dr. Rudas Imre a BMF rektora.

  • Edupress
A megállapodás alapvető célja a magánbiztonsági szakterületen kölcsönös előnyökön alapuló kutatás-fejlesztés kialakítása, együttműködés a hazai és a nemzetközi szerepvállaláshoz kapcsolódó feladatokban, valamint a korszerű, tudományos igényű polgári biztonsági szakirányú képzés biztosítása.

Az együttműködés fő területeit az aláírók az oktatási és képzési tevékenység kiszélesítésében, a tudományos kutatómunkában, közös konferenciák, rendezvények szervezésében, valamint a humánerőforrás-gazdálkodásban jelölték meg.

A célok elérése érdekében a partnerek megfogalmazták vállalásaikat, amelyek teljesülését évi rendszerességgel értékelik, és egyben megtervezik a következő időszakra szóló feladatokat. A kamara a fentieken túl anyagi támogatást is nyújt a főiskolán folyó széleskörű vagyonvédelmi képzéshez.A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a Budapesti Műszaki Főiskola között kötött megállapodás széles teret nyit a főiskola had-és biztonságtechnikai mérnöki alapszakján, valamint a biztonságtechnikai mérnöki mesterszakon tanulmányokat folytató hallgatók számára a szakmai gyakorlat megszerzéséhez, a képzést követő elhelyezkedéshez.

Forrás: www.edupress.hu
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.