„Egyén és nemzet Európa történelmében” címmel rendez konferenciát a Kodolányi János Főiskola és a Modern Minerva Alapítvány tehetséges fiatal történészek és társadalomtudósok számára 2008. szeptember 11-én Budapesten.
Napjainkban különösen fontos, hogy a fiatal, kezdő kutatók megismerhessék egymást, kicserélhessék tapasztalataikat, melyre kitűnő alkalmat nyújt egy-egy konferencia. A Kodolányi János Főiskola és Modern Minerva Alapítvány a magyar tudományos és kulturális élet fejlődését igyekszik szolgálni azzal, hogy lehetőséget biztosít a fiatal történészek közti eszmecserére. A konferencián alapképzős vagy doktorandusz hallgatók, illetve posztdoktorok vehetnek részt, 20 perces előadásokkal. A résztvevők a rendező Kodolányi János Főiskola mellett az ELTE-ről, a Corvinus-, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi-, a Szegedi Tudomány-, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkeztek.
A Kodolányi tudományos rektorhelyettese, Hervainé Dr. habil. Szabó Gyöngyvér által tartott megnyitót három szekcióban összesen 10 előadás követi majd. A ”klasszikus történetírás új utjai” mellett az ifjú történészek a szekcióelőadások során érintik a ”politológia és integráció”, valamint az ”államszocialista korszak” témakörét. Az elhangzott előadások szerkesztett változata a tervek szerint tanulmánykötetben is megjelenik.
Dr. Zachar Péter a Kodolányi főiskolai docense szerint a fiatalok témaválasztását személyes érdeklődésük mellett az indokolta, hogy korábbi tanulmányaik során már kapcsolatba kerültek a témával. Érdeklődésünkre elmondta, hogy idén a nemzetek, közösségek történelmét bemutató előadások kerültek előtérbe. „Remélem, hogy konferenciánk megalapozza főiskolánk ismertségét a tudományos körökben, ezzel is utat biztosítva a társadalomtudományi szakterületen mesterképzések indítására.”
A Kodolányi János Főiskola reméli, hogy a programmal hozzájárulhat a fiatal tudósok kutatási eredményeinek minél szélesebb körben való publikáláshoz, hazánk tudományos utánpótlásának kineveléséhez.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
