A Budapesti Műszaki Főiskola sikeresen pályázott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet felsőoktatási intézményekben folyó gyakorlati képzések tárgyi feltételeinek fejlesztését szolgáló támogatási forrásra. A megítélt közel 12 millió forintot a villamosmérnök, műszaki menedzser, gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, mechatronikai mérnök, mérnökinformatikus képzésekhez szükséges, a mai technológiák élvonalába tartozó gyakorlati eszközök, berendezések beszerzésre fordítják a karok - közölte a főiskola az EduPress-szel.
Az eszközigény összeállítása a képzés struktúrája és a végzetteket alkalmazói szféra igényeinek figyelembe vételével készült, így többek között beszerzésre kerül: egy szigetelő erősítő PWM vezérlő egységgel, univerzális keménységmérő berendezés, klímakamra ingás ütőmhöz, továbbá nagy teljesítményű személyi számítógépek, projektorok, és egyéb a gyakorlati képzést segítő eszközök.
A főiskola évek óta sikerrel vesz részt az NSZFI pályázatain, melynek köszönhetően minden évben új, modern eszközök beszerzésére kerül sor, melyek alkalmazásával a hallgatók megismerkedhetnek a legújabb technológiákkal, számítógépes programokkal.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
